A köztársasági elnök megsemmisítése

Publicisztika

Úgy tűnhet, a lényeg az, hogy ne szaladgáljanak pedofilok köztünk, ezért szigorítani kell a szabályozást. Valójában azonban annak lehetünk most tanúi, hogy Orbán Viktor földbe döngöli a köztársasági elnököt. Nem az embert, az lényegtelen, az intézményt.

Engem nem érdekel Novák Katalin. Nem sajnálom, nem vádolom, nem mentem fel. Ami az elmúlt napokban a köztársasági elnök adta kegyelem ügyében történt, egyáltalán nem függ Novák Katalintól. Az persze kellemetlen, hogy épp a családügyi mindenes és mintaanya adott kegyelmet épp egy pedofilügyben érintett pajtásnak, de valahol ez a sors fintora; mindig a legprűdebb figurákról derül ki, hogy hétvégente orgiáznak.

Ennél sokkal nagyobb gond, hogy a köztársasági elnök mint intézmény most hullik szét darabjaira.

Persze Schmitt Pál után a lápi pócok nagy barátja sem az az ember volt, aki újrafényezte volna a vértezetet, Novákkal azonban bevégeztetett: mára már nincs érdemi különbség eme közjogi méltóság és a kínai büfé ablakában integető cuki macska között.

Bábu jogkörökkel

Kezet fog, mosolyog, értelmetlen konferenciákat szervez, kegyet gyakorol és kegyelmet ad. Amit elé raknak, azt aláírja. Legalább nem lesz túlterhelve az Alkotmánybíróság mindenféle normakontrollal, a dicső testületnek elég, ha azokkal az ügyekkel foglalkozik, amelyekkel meg lehet szívatni a szvetteres, csizmás kormánytagot, aki ismét megmutatta, hogy nem mutat meg semmit. Valójában ez utóbbi az igazán fontos, a normakontroll, nem a kegyelem, de ez nem igazán érdekel senkit.

Persze könnyebb azonosulni teljes joggal felháborodott szülőkkel, akik végignézik, hogy elsétál valaki, aki gyerekek abúzálásához falazott, mint olyan elvi aggályon kiakadni, hogy az alkotmány és a jogállamiság csorbát szenved. Mindegy amúgy, mert most, hogy Orbán Viktor belefirkál a mindennél szilárdabb alaptörvénybe, nehogy az ostoba Novák még egy pedofilt felmentsen, azt is elismeri, hogy sosem tartotta valami nagyra ezt a titulust.

A gyors mérések valószínűleg azt mutatták, hogy a kelleténél nagyobb dühöt szabadított fel a Novák adta kegyelem, ezért Orbán Viktor azonnal lépett. Nyilván nem azt, hogy kuss legyen, egy közjogi méltóság tudja, mit csinál, elvégre nem véletlenül van ott, hanem azt, hogy

majd én megmondom, hogy a közjogi méltóság a jövőben mibe pofázhat bele és mibe nem, elvégre nem véletlenül van ott.

Orbán Viktor Facebook-videóban jelentette be, hogy alkotmánymódosítást nyújtott be, amelynek értelmében nem adható kegyelem kiskorúak sérelmére elkövetett abúzus ügyében. Ezzel két probléma van.

Miért kellene megmagyaráznia?

Az egyik, hogy sorrendben ez lesz az ötödik olyan javaslat, amit ez az ügy generált, négy ugyanis már az Országgyűlés előtt van. Egy indítványt ellenzéki pártok képviselői nyújtottak be, ez a Büntető törvénykönyv módosítását és alapvetően a pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos büntetési tételeket szigorítaná – tehát nem a köztársasági elnök munkájára vonatkozik.

Szintén nem befolyásolná közvetlenül a köztársasági elnök jogosítványait az a két javaslat, amelyek kötelezővé tennék a kegyelem gyakorlásakor annak részletes indoklását – egyet a mi hazánkos Dúró Dóra, egyet pedig más ellenzéki pártok képviselői nyújtottak be. Közvetve persze csorbát szenvedne az elnök jogköre, hiszen magyarázkodásra kényszerítenék, elvéve azt a jogot, hogy egyszerűen így döntött és kész. Nem egy focibíróról van elvégre szó, akinek a szavahihetősége számon kérhető a VAR-szobában, hanem egy köztársasági elnökről, akinek nem az a legfontosabb ismérve, hogy jár neki kéró, kocsi meg kék villogó, hanem hogy saját jogkörében elkaszálhat törvényeket és kegyelmet adhat. Igen, bárkinek. Az, hogy jó érzésű, az alkotmány felett őrködő elnök kinek ad kegyelmet és kinek nem, most tényleg nem számít. Adhat. Mert ő az elnök, nem pedig a Jancsibohóc.

Dúró Dóra egy második javaslatot is benyújtott, ami hogy, hogy nem, épp arról szól, amiről Orbán is beszélt: a köztársasági elnök jogkörének közvetlen csorbításáról.

Dúró Dóra szerint rendben van, ha az alaptörvényben korlátozzák egy közjogi méltóság hatáskörét, és a jelek szerint Orbán Viktor ezzel tökéletesen egyet is ért. Ez a másik probléma.

Hát most azt hozta ki a matek, hogy erről nem dönthetsz, Kati, bocs. Jövő héten meg majd más jogkörödet vesszük el, semmi gond, amúgy fasza a fülbevalód. Kevés, ha meg kell magyaráznod, mit miért csinálsz, inkább ne is szólj bele.

Csendben marad, integet

A köztársasági elnök mint intézmény eddig sem volt túl erős – sosem volt az, de Göncz Árpád, Mádl Ferenc vagy Sólyom László személye tartással és tartalommal töltötte meg ezt a tisztséget. Novák Katalin színre lépésével világossá vált, hogy a legfőbb ügyész vagy a Kúria elnöke mellett a köztársasági elnök is egy gyenge kezű, pártvezérelt báb lesz. A „Ne írd alá, János!” szlogenek talán még őszinte reménykedéssel bírtak, a „Ne írd alá, Katalin!” viszont már a tinta és a kartonpapír költségét se érte meg.

Nem tudom, miért adott kegyelmet Novák akárkinek is az elmúlt években, de nem is fontos. Az sokkal fontosabb, hogy tényként kezeljük: megrendelésre, utasításra mentette fel a bicskei pedofiltakargatót. Tényként kezeljük, hogy a köztársasági elnök egy integető macska a kirakatban, ez pedig a köztársasági elnök mint intézmény megsemmisülése. Ezt csak beteljesíti, hogy Orbán Viktor a Facebookon jelenti be, hogy eme közjogi méltóság jogköreit saját döntésből – merthogy neki is van gyereke meg unokája – egyszerűen korlátozza.

Egyszerűen nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora szembe köpése ez mindennek, amit a demokráciáról gondolunk. Innen már nem nagyon lehet tovább zülleszteni a Sándor-palotát.


(Címlapképünkön: Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök a megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a Kálvin téri református templomban 2022. október 1-jén. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.