Elkaszálták Lázár János kastélytörvényét

Ebek harmincadjára

Belpol

Noha az Alkotmánybíróság több ponton is Alaptörvény-ellenesnek minősítette a kastélytörvényt, a kormány újra nekifut majd, mert mindenáron szabadulna a műemlékek állami kezelésétől. Ezt nem érzi feladatának, és ha költ is ilyesmire, úgy tesz, mintha kegyet gyakorolna.

„A miniszter úr kérte, hogy a földszinten ne tegyünk feliratokat a képek mellé, hogy úgy tűnjön, mintha múlt héten költözött volna ki az Andrássy család” – meséli alkalmi tárlatvezetőnk, aki lehet, hogy csak teremőr, de mindent tud a tiszadobi kastélyról. Az 1980-as évekből maradt itt, amikor gyerekotthonként szolgált a grófi vadászkastély, és a színes üvegmennyezetes étkező tornateremként működött.

Az ország egyik legszebb kastélyát idősebb Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök és külügyminiszter építtette 1880 és 1885 között, neogótikus stílusban. Tervezőjét, Meinig Artúrt a gróf azzal bízta meg, hogy a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva ötvözze a magyar romantika legnemesebb építészeti elemeit. Az impozáns műemlék épület tavaly decemberben nyílt meg újra a nagyközönség előtt. A Nemzeti Kastélyprogram keretében 2,2 milliárd forintból (ezen belül 1,7 milliárd forint uniós támogatásból) hat év alatt pazarul felújított kastélyt – korhűen berendezett lakosztályokkal, berendezési tárgyakkal, izgalmas kiállításokkal – Lázár János építési és közlekedési miniszter adta át. A politikus itt, nem először, arról beszélt, hogy a 2016-ban megindított kastélyprogramok lezárultak, s a folytatáshoz a magántőke bevonására is szükség lesz. Ezt azzal indokolta, hogy a kastélyok nem tudnak önfenntartók lenni, s miközben az állam évente százmilliókat költ az épületekre, még a felújítások sem fejeződtek be, sőt, úgy néz ki, nem is lesz rá több pénz. Lázár egy régi liberális szlogennel érvelt: „az állam rossz gazda”.

Miközben az eredeti tölgyfa lépcsőn az emeleti termekbe tartunk, ahol az Andrássy család történetét ismerhetjük meg, tárlatvezetőnk a lépcső szőnyegén ragadt kerti kavicsok miatt szabadkozik. „Holnap reggel jön a két takarító és mindent rendbe tesz.” Neoromantikus álmainkban ilyennek képzeljük a gondos gazdát.

Van rá igény

Kísérőnktől megtudjuk, hogy a két ünnep között közel ezren keresték fel a kastélyt, és látogatásunk napján is már több mint százan megfordultak az épületben és a labirintus kertben. A földszint az értékes tárgyak miatt csak tárlatvezetéssel látogatható, míg a festményekkel és mindenféle audiovizuális megoldássokkal operáló emeleti termekben akár egy egész napot is elidőzhet az ember, annyira érdekes. De a kedvencünk a parkban üldögélő életnagyságú kő vadkan.

Lázár átadóünnepségeken és interjúkban tett kijelentései a kastélytörvényként elhíresült, s azóta az Alkotmánybíróság (AB) által a parlamentnek visszadobott törvénynek ágyaztak meg (a törvényről lásd Osztogat vagy fosztogat? című keretes írásunkat.) Eszerint a jövőben az állam három módon kívánná a műemlékeket hasznosítani. A kisebbeket vagy reménytelenebb állapotúakat visszaadná a nemzeti vagyonkezelőnek, amely értékesítheti azokat – már ha azok kellenek valakinek. A nagyobbakat olyan nagyvállalatoknak, mint a MOL, az OTP, a Richter, illetve egyetemeknek és egyházaknak tartós vagyonkezelésbe vagy ingyenes vagyonátruházással „örökbe adná”. Végül, mint azt a miniszter a tiszadobi átadón hangsúlyozta, a „történeti jelentőségű ingatlanok, a nemzetformáló személyiségek és politikusok lakhelyei az állam kezében maradnak”; ezek sorában említette a keszthelyi, a nagycenki kastélyt, vagy Eszterházát és a tiszadobi kastélyt is.

A kormány 2021-ben egyetemeket, valamint társadalmilag fontos, nagy értékű kulturális intézményeket, épületeket – ingyenes vagyonjuttatással – úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekva) szervezett ki. Ezzel több ezermilliárd összértékűre becsült vagyontárgy került a nagyrészt Fidesz-közeli emberek vezette alapítványokhoz, s e status quót egy kétharmados törvénnyel is bebiztosította magának az Orbán-kormány. Nem meglepő tehát, hogy a kastélytörvényben is megfogalmazták annak lehetőségét, hogy az ország egyes műemlék kastélyai, kúriái, udvarházai ilyen kekvákhoz kerüljenek. A törvényt nemcsak azért bírálták szakmai, ellenzéki, sőt még egyes kormányzati körök is, mert az épp csak megújult épületeken, parkokon az állam máris túladna, hanem mert a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogát is átruházta volna. A túlnyomórészt uniós forrásból felújított kastélyok eladományozásának hírére több parlamenti képviselő azzal vádolta meg a kormányt, hogy ingyen akarja átjátszani „haveri kezekbe” ezeket a nemzeti kincseket.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.

 

A szabotázs ára

  • Zádori Zsolt

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.

Az elszalasztott pillanat

Magyar Péter is bevert legalább egy szöget a koporsóba, de minden jel szerint a temetést már jó régóta szervezi magának a 2017-ben nagy reményekkel indult párt.