Elkaszálták Lázár János kastélytörvényét

Ebek harmincadjára

Belpol

Noha az Alkotmánybíróság több ponton is Alaptörvény-ellenesnek minősítette a kastélytörvényt, a kormány újra nekifut majd, mert mindenáron szabadulna a műemlékek állami kezelésétől. Ezt nem érzi feladatának, és ha költ is ilyesmire, úgy tesz, mintha kegyet gyakorolna.

„A miniszter úr kérte, hogy a földszinten ne tegyünk feliratokat a képek mellé, hogy úgy tűnjön, mintha múlt héten költözött volna ki az Andrássy család” – meséli alkalmi tárlatvezetőnk, aki lehet, hogy csak teremőr, de mindent tud a tiszadobi kastélyról. Az 1980-as évekből maradt itt, amikor gyerekotthonként szolgált a grófi vadászkastély, és a színes üvegmennyezetes étkező tornateremként működött.

Az ország egyik legszebb kastélyát idősebb Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök és külügyminiszter építtette 1880 és 1885 között, neogótikus stílusban. Tervezőjét, Meinig Artúrt a gróf azzal bízta meg, hogy a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva ötvözze a magyar romantika legnemesebb építészeti elemeit. Az impozáns műemlék épület tavaly decemberben nyílt meg újra a nagyközönség előtt. A Nemzeti Kastélyprogram keretében 2,2 milliárd forintból (ezen belül 1,7 milliárd forint uniós támogatásból) hat év alatt pazarul felújított kastélyt – korhűen berendezett lakosztályokkal, berendezési tárgyakkal, izgalmas kiállításokkal – Lázár János építési és közlekedési miniszter adta át. A politikus itt, nem először, arról beszélt, hogy a 2016-ban megindított kastélyprogramok lezárultak, s a folytatáshoz a magántőke bevonására is szükség lesz. Ezt azzal indokolta, hogy a kastélyok nem tudnak önfenntartók lenni, s miközben az állam évente százmilliókat költ az épületekre, még a felújítások sem fejeződtek be, sőt, úgy néz ki, nem is lesz rá több pénz. Lázár egy régi liberális szlogennel érvelt: „az állam rossz gazda”.

Miközben az eredeti tölgyfa lépcsőn az emeleti termekbe tartunk, ahol az Andrássy család történetét ismerhetjük meg, tárlatvezetőnk a lépcső szőnyegén ragadt kerti kavicsok miatt szabadkozik. „Holnap reggel jön a két takarító és mindent rendbe tesz.” Neoromantikus álmainkban ilyennek képzeljük a gondos gazdát.

Van rá igény

Kísérőnktől megtudjuk, hogy a két ünnep között közel ezren keresték fel a kastélyt, és látogatásunk napján is már több mint százan megfordultak az épületben és a labirintus kertben. A földszint az értékes tárgyak miatt csak tárlatvezetéssel látogatható, míg a festményekkel és mindenféle audiovizuális megoldássokkal operáló emeleti termekben akár egy egész napot is elidőzhet az ember, annyira érdekes. De a kedvencünk a parkban üldögélő életnagyságú kő vadkan.

Lázár átadóünnepségeken és interjúkban tett kijelentései a kastélytörvényként elhíresült, s azóta az Alkotmánybíróság (AB) által a parlamentnek visszadobott törvénynek ágyaztak meg (a törvényről lásd Osztogat vagy fosztogat? című keretes írásunkat.) Eszerint a jövőben az állam három módon kívánná a műemlékeket hasznosítani. A kisebbeket vagy reménytelenebb állapotúakat visszaadná a nemzeti vagyonkezelőnek, amely értékesítheti azokat – már ha azok kellenek valakinek. A nagyobbakat olyan nagyvállalatoknak, mint a MOL, az OTP, a Richter, illetve egyetemeknek és egyházaknak tartós vagyonkezelésbe vagy ingyenes vagyonátruházással „örökbe adná”. Végül, mint azt a miniszter a tiszadobi átadón hangsúlyozta, a „történeti jelentőségű ingatlanok, a nemzetformáló személyiségek és politikusok lakhelyei az állam kezében maradnak”; ezek sorában említette a keszthelyi, a nagycenki kastélyt, vagy Eszterházát és a tiszadobi kastélyt is.

A kormány 2021-ben egyetemeket, valamint társadalmilag fontos, nagy értékű kulturális intézményeket, épületeket – ingyenes vagyonjuttatással – úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekva) szervezett ki. Ezzel több ezermilliárd összértékűre becsült vagyontárgy került a nagyrészt Fidesz-közeli emberek vezette alapítványokhoz, s e status quót egy kétharmados törvénnyel is bebiztosította magának az Orbán-kormány. Nem meglepő tehát, hogy a kastélytörvényben is megfogalmazták annak lehetőségét, hogy az ország egyes műemlék kastélyai, kúriái, udvarházai ilyen kekvákhoz kerüljenek. A törvényt nemcsak azért bírálták szakmai, ellenzéki, sőt még egyes kormányzati körök is, mert az épp csak megújult épületeken, parkokon az állam máris túladna, hanem mert a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogát is átruházta volna. A túlnyomórészt uniós forrásból felújított kastélyok eladományozásának hírére több parlamenti képviselő azzal vádolta meg a kormányt, hogy ingyen akarja átjátszani „haveri kezekbe” ezeket a nemzeti kincseket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.