Zádori Zsolt

„Medve” a tárgyalóteremben

Amikor a megbilincselés alapjogsértés

  • Zádori Zsolt
  • 2024. február 7.

Publicisztika

Mi a közös Geréb Ágnesben, Gulyás Mártonban, Schadl Györgyben és Ilaria Salisban, akinek büntetőügyét nagy médiaérdeklődés mellett kezdték el tárgyalni a múlt héten? Csak annyi, hogy bár nagyon különféle bűncselekményekkel vádolták őket, mindőjüket megbilincselve, lábbilincsben, vezetőszáron vitték be a bírósági tárgyalóterembe.

A maguk idején mindezekre rácsodálkozott a sajtó és a hazai közvélemény, némi mormogást is hallatott. Ahogyan most a megvádolt olasz anarchistánál, úgy korábban is rögvest találgatni kezdtek: vajon ezek a megalázó és szükségtelennek tűnő „mozgáskorlátozó eszközök” személyre szólnak-e, kiszúrásból alkalmazzák-e a vádlottakkal szemben? A Salis-féle bilincselési ügyben a szakértők hamar tisztázták: ez a szokásos ügymenet. Évente százakkal, ezrekkel történik meg ez a magyar bíróságokon. „Ez a gyakorlat. Ez a szabály.”

Hogy mennyire helyes ez a gyakorlat, mennyire jó ez a szabályozás, arról már kevesebbet lehet olvasni.

Korlátlan mozgáskorlátozás

Kezdjük azzal, hogy strasbourgi ítélkezési gyakorlat szerint nem kell ahhoz szándékos hatósági rosszakarat, hogy az adott bilincselés indokolatlan vagy aránytalan, tehát jogsértő legyen. Ez az intézkedés nemcsak azt az erős látszatot kelti, hogy a megbilincselt ember bűnelkövető, sőt súlyos bűnök elkövetője, hanem akadályozza őt a hatékony védekezésben is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint viszont szükségtelenül bilincselni nem bagatell hiba, hanem alapjogsértés.

Amit mi, tájékozatlan polgárok szimplán bilincselésnek nevezünk, valójában kétféle célt szolgálhat törvényesen. A bilincs lehet „kényszerítő eszköz” és lehet „mozgáskorlátozó eszköz” is. Az előbbi esetben önkárosítás, támadás, szökés megakadályozására és ellenszegülés megtörésére lehet igénybe venni. Itt tehát a megbilincselt közvetlen veszélyt jelent magára, másokra vagy az eljárás lefolytatására. A második esetben elővigyázatossági céllal korlátozzák bilincseléssel a fogvatartott mozgását. Ha az átkíséréssel megbízott börtön vagy rendőrség úgy látja, hogy valós veszélye van „a fogva tartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekménynek”, akkor jöhet a bilincs – szakszerűbben: bilincs, lábbilincs, bilincsrögzítő öv vagy derékbilincs (a börtön­szlengben: „medve”), ami kiegészül vezetőszárral („pórázzal”).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.