Zádori Zsolt

„Medve” a tárgyalóteremben

Amikor a megbilincselés alapjogsértés

  • Zádori Zsolt
  • 2024. február 7.

Publicisztika

Mi a közös Geréb Ágnesben, Gulyás Mártonban, Schadl Györgyben és Ilaria Salisban, akinek büntetőügyét nagy médiaérdeklődés mellett kezdték el tárgyalni a múlt héten? Csak annyi, hogy bár nagyon különféle bűncselekményekkel vádolták őket, mindőjüket megbilincselve, lábbilincsben, vezetőszáron vitték be a bírósági tárgyalóterembe.

A maguk idején mindezekre rácsodálkozott a sajtó és a hazai közvélemény, némi mormogást is hallatott. Ahogyan most a megvádolt olasz anarchistánál, úgy korábban is rögvest találgatni kezdtek: vajon ezek a megalázó és szükségtelennek tűnő „mozgáskorlátozó eszközök” személyre szólnak-e, kiszúrásból alkalmazzák-e a vádlottakkal szemben? A Salis-féle bilincselési ügyben a szakértők hamar tisztázták: ez a szokásos ügymenet. Évente százakkal, ezrekkel történik meg ez a magyar bíróságokon. „Ez a gyakorlat. Ez a szabály.”

Hogy mennyire helyes ez a gyakorlat, mennyire jó ez a szabályozás, arról már kevesebbet lehet olvasni.

Korlátlan mozgáskorlátozás

Kezdjük azzal, hogy strasbourgi ítélkezési gyakorlat szerint nem kell ahhoz szándékos hatósági rosszakarat, hogy az adott bilincselés indokolatlan vagy aránytalan, tehát jogsértő legyen. Ez az intézkedés nemcsak azt az erős látszatot kelti, hogy a megbilincselt ember bűnelkövető, sőt súlyos bűnök elkövetője, hanem akadályozza őt a hatékony védekezésben is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint viszont szükségtelenül bilincselni nem bagatell hiba, hanem alapjogsértés.

Amit mi, tájékozatlan polgárok szimplán bilincselésnek nevezünk, valójában kétféle célt szolgálhat törvényesen. A bilincs lehet „kényszerítő eszköz” és lehet „mozgáskorlátozó eszköz” is. Az előbbi esetben önkárosítás, támadás, szökés megakadályozására és ellenszegülés megtörésére lehet igénybe venni. Itt tehát a megbilincselt közvetlen veszélyt jelent magára, másokra vagy az eljárás lefolytatására. A második esetben elővigyázatossági céllal korlátozzák bilincseléssel a fogvatartott mozgását. Ha az átkíséréssel megbízott börtön vagy rendőrség úgy látja, hogy valós veszélye van „a fogva tartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekménynek”, akkor jöhet a bilincs – szakszerűbben: bilincs, lábbilincs, bilincsrögzítő öv vagy derékbilincs (a börtön­szlengben: „medve”), ami kiegészül vezetőszárral („pórázzal”).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”