Egy mókás fiú a szomszédból

  • 1997. december 11.

Publicisztika

Ismerik azt, hogy Václav Havel és volt felesége feljutnak a mennyországba? No, ha nem ismerik, telefonáljanak a szlovák viccmesélőnek, de ne lepődjenek meg, ha a vonal végén nem automata hang jelentkezik, hanem egy mókás kedvű miniszterelnök. Vlado Meciart kissé megviselte kenyeres pajtása, Václav Klaus bukása. Arról, hogy a szlovák miniszterelnök mit csinált a múlt héten, talán még ő maga sem tudna számot adni. (A kelet-európai vezető politikusoknak amúgy is elég hülye hetük volt: szerdán például Jelcin Stockholmban kért bocsánatot az 1941-es téli háborúért, pedig azt a finnek ellen vívták. Mintha Pesten sírta volna el magát Besszarábia elfoglalásáért! És ha ez nem lett volna elég a jóból, megígérte, hogy leszerelik szinte az egész orosz hadsereget, valamint kilátásba helyezte, hogy Németországtól majd jól elveszik az atombombáját. Ezután letámolygott a pulpitusról. Pedig állítólag még csak részeg sem volt: összekevert néhány államot meg évszámot, ennyi az egész.)

Ismerik azt, hogy Václav Havel és volt felesége feljutnak a mennyországba? No, ha nem ismerik, telefonáljanak a szlovák viccmesélőnek, de ne lepődjenek meg, ha a vonal végén nem automata hang jelentkezik, hanem egy mókás kedvű miniszterelnök. Vlado Meciart kissé megviselte kenyeres pajtása, Václav Klaus bukása. Arról, hogy a szlovák miniszterelnök mit csinált a múlt héten, talán még ő maga sem tudna számot adni. (A kelet-európai vezető politikusoknak amúgy is elég hülye hetük volt: szerdán például Jelcin Stockholmban kért bocsánatot az 1941-es téli háborúért, pedig azt a finnek ellen vívták. Mintha Pesten sírta volna el magát Besszarábia elfoglalásáért! És ha ez nem lett volna elég a jóból, megígérte, hogy leszerelik szinte az egész orosz hadsereget, valamint kilátásba helyezte, hogy Németországtól majd jól elveszik az atombombáját. Ezután letámolygott a pulpitusról. Pedig állítólag még csak részeg sem volt: összekevert néhány államot meg évszámot, ennyi az egész.)

Vladónak különösen a csütörtök volt zűrös napja. A parlamentben egy bizonyos Blazená Martinková nevű asszonyságról faggatták, akit a kormányfő diplomáciai tárgyalásaira is magával visz mostanában. Meciart annyira felidegesítették az új macát csesztető ellenzéki képviselők, hogy ordibált csöppet, aztán szamárfület mutatott nekik, és kirohant a teremből. Zaklatott idegeit pártja nagygyűlésén nyugtatta eztán, ahol először Václav Klaust biztosította támogatásáról, a cseh kormányfő bukását puccsnak nevezte, majd néhány disznó viccel szórakoztatta híveit; az egyiknek az volt a poénja, hogy a cseh pénz egyik felén Havel látható a nejével az ágyban, a másikon Klaus a seggében a cseh koronával. Ez utóbbi egyébként feltehetőleg nem véletlenül bukott ki Meciar tudatalattijából: Csehország és Szlovákia között vámunió van, ha a cseh korona és a cseh gazdaság megfekszik, akkor attól Vlado is prüszköl. Az európai és mindenféle csatlakozás szempontjából harmadlagos frissességű Szlovákiát és a NATO- meg EU-konform Csehországot sokkal kevesebb dolog különbözteti meg egymástól, mint azt vélnénk, de hát ez már egy másik történet.

És Szlovákia miniszterelnöke ettől még, sajnos, komplett őrült marad. De nem az az ártatlan, kedves bolond ő. Van hadserege, titkosrendőrsége, hű sajtója, nagy szövetségese (élén avval a Jelcinnel, aki szerint Németországnak van atomfegyvere), kezes házifasisztái, jól kézre eső, tetszés szerint elnyomható kisebbsége, meg egy folyója, amibe ha belepisál, mi isszuk meg a hugyát. Mármost azt kéne belátni, hogy evvel az emberrel nem és nem és nem szabad egyezkedni sem a Dunáról, sem másról. Vannak helyzetek, amikor tárgyalni rosszabb, mint nem tárgyalni, és csak várni, hogy jöjjön valaki, akivel lehet tárgyalni. Mert a végén még a szlovák miniszterelnök egyik napirend előttijéből értesülünk arról, hogy mi a címe annak a festménynek, ami Nemcsók Jánost és Julius Bindert ábrázolja, félreérthetetlen pozícióban.

(Horn Gyula Szlovákiában)

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.