Publicisztika

Január 11-én időközi és alkotmányos szempontból kifogásolható országgyűlési választást tartanak Budapest 12. választókörzetében. Időközi, mert Gegesy Ferenc (SZDSZ) lemondott a mandátumáról.

E. Zsanett e napokban pótmagánvádas bírósági eljárás keretében igyekszik bebizonyítani azt, hogy őt 2007. május 4-én két rendőr (másik három jelenlétében) megerőszakolta. Ez az eljárás jelen cikkünknek nem tárgya.

Lapzártánk napján az Országgyűlés elfogadja a büdzsé sarokszámait, a hétvégén bejelentettek szerint az SZDSZ szavazataival biztosítja ehhez a megnyugtató többséget. Innen már nincs megállás, bár itt-ott még csiszolgatni fogják a cuccot, karácsonyra elfogadott költségvetése lesz az országnak.

Ha elfogadjuk, hogy az egyetlen hiteles keresztény magatartás ma jobboldali politikai beállítódást vonz, ha elfogadjuk, hogy a keresztény egyház oda húz, ahol - politikai érdekből - őt jobban szeretik, illetve jobban tudnak a nyelvén beszélni, ha elfogadjuk azt, hogy a keresztény egyház elsődleges feladata a kultúra terjesztése és az intézmények fenntartása, ha elfogadjuk, hogy a mennyiség és a növekedés feltétlenül jó, ha elfogadjuk, hogy valami csak azért jó és elfogadható, mert mások is azt csinálják, akkor Prőhle Gergely írása helyes és korrekt (Lásd: Sem messiás, sem démon, Magyar Narancs, 2008. november 6.). Ha elfogadjuk, hogy a láthatatlan egyház, azaz a kiválasztottak közössége, akik kiválasztottságáról csak Isten tud és az intézményi egyház ugyanaz (ti. akit megkereszteltek, az üdvözül), ha elfogadjuk, hogy az egyház hatalomra igyekvése jogos és támogatni való dolog, aminek minden alárendelhető, ha elfogadjuk, hogy a hatalom érdekében érdemes a politikai kompromittálódást is vállalni, akkor tulajdonképpen minden rendben van.

A novemberi 9,2 százalékos távhődíjdrágulás már az idei negyedik emelés Budapesten; az indok (mint általában) a gázár növekedése. Ám a távfűtés nem csak a gáz ára miatt kerül nagyon sokba: a rendszerváltás után majd' húsz évvel sem csökkentek a távfűtéssel kapcsolatos bajok, az egymást követő kormányok vajmi keveset tettek a mintegy 2,2 millió embert érintő probléma rendezéséért.

Magyar Narancs, 2008. október 9. Tisztelt Szerkesztőség! "A higany maradékának semlegesítéséhez javasoljuk kénpor szétszórását (a higany-szulfid vízben gyakorlatilag oldhatatlan) és sűrű szellőztetést" - olvashatjuk Barotányi Zoltán cikkében.

Magyar Narancs, 2008. november 6. Tisztelt Magyar Narancs! A 45.

Amivel kezdünk, nem fikció, igaz történet, szereplői nem kitaláltak. Sőt, lapzártánk idején is a helyükön vannak: egy ország kormánya élén (Robert Fico), miniszterként e kormányban (Stefan Harabin), s e kormány egyik pártjának az élén (Vladimír Meciar). Nevezett igazságügyi miniszter ellen bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék, mert egy telefonbeszélgetésből kiderült, hogy az albán drogmaffia egyik csúcsvezetőjével csókos. Az ellenzéki indítványt Daniel Lipsic, a Dzurinda-kormány igazságügyi minisztere terjesztette be, ami külön rosszuleshetett Harabinnak, s lévén szó a pártjához tartozó kormánytagról, Meciar pártelnöknek is.

A hétfőn elfogadott plafontörvény jó lesz valamire. Vagy nem lesz jó semmire. Fater, ne játszd el a kosztpénzt! Ne csapd a stokerájba édesanyánk borostyánkő nyakláncát, hogy a pénzzel nyomban a galoppra siess, hisz tikettjeid estére értéktelen papírfecnik lesznek csak, miket fáradtan sodor az őszi szél. Hármas befutóid még sose jöttek be, s nem fognak eztán sem. Ne tedd ezt, síró gyermekeid kérik tőled!

Félix Péter Nagy Imre "titokzatos" életét bemutatni szándékozó, tabudöntögetésnek szánt háromrészes cikksorozatot közölt (lásd: Nagy Imre ismeretlen élete, 1-3., Magyar Narancs, 2008. október 9., 16. és 23.) az 1956-os forradalom miniszterelnökének pályájáról. Az írás alapfeltevése, hogy míg Nagy Imre 1956-szerepéről és későbbi sorsáról már szinte mindent tudunk, a kommunista mozgalomban töltött négy évtizedes előélete, amely tele van kínos részletekkel és megválaszolatlan kérdésekkel, alig kapott figyelmet. A cikksorozat ezt a hiányt kívánja pótolni. Mink András

Négy héttel ezelőtt, amikor az OTP tőzsdei megtámadtatása után írtam piacvezető bankunkról, nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar újból terítékre kerül (lásd: A mi bankunk, Magyar Narancs, 2008. október 16.). Akkor annak a reményemnek adtam hangot, hogy hamar lecseng a pénzintézet elleni spekuláció, és a bankok közötti bizalmi válság is enyhül. Reményem, sajnos, nem vált valóra.

A következőkben a fentiekhez - hat-hét-nyolcszázezer ember napi megélhetéséhez - képest apróságról lesz szó. És ha már az előbb a megváltoztathatatlan elfogadását tartottuk kívánatos magatartásnak, most hülyén veszi majd ki magát, hogy jól kereső és nagy szolgálati autókkal járó államkapitalisták szakszervezeti megbízottjaként szólalunk fel.

November 29-re nagy tüntetést helyezett kilátásba a közszolgálati szféra szakszervezeteiből (újra) felállt Egységes Közszolgálati Szakszervezet. A Kossuth térre vonulnak a rendőrök, tűzoltók, pedagógusok és támogatóik, pestiek és vidékiek. Bérharc szólítja az utcára őket, tárgyalásaik a kormánnyal érdemben meg sem kezdődtek, nincs is miről, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve kormánya hivatalosan is közölte, nem lesz semmilyen béremelés és nem lesz 13. havi fizetés, legfeljebb a kis keresetű közszolgák esetleges kompenzióján lehet alkudozni. Õ 1 db Túró jellegű Rudit lát kivitelezhetőnek, minden év 13. hónapjában.

Néhány lapszámmal ezelőtt e hasábokon Ballay Szilvia református teológus cikket írt "Orbán nyelve és a vallásos formák" (Befut az üresbe, Magyar Narancs, 2008. október 2.) alcímmel. A szerző leszögezi, hogy a hazai jobboldaliság napjainkban sokkal inkább vallásfenomenológiai kategóriákkal írható le, mint politikaiakkal. Kifejti továbbá, hogy a jobboldali politika "vallásos mázat" kapott, ami az adott vallást "sokkal kínosabban érinti", mint a politikát. Felveti továbbá, hogy egyház és állam szétválasztása stiláris kérdés is, ily módon különösen visszatetsző jelenség, ha egy politikus - mondjuk így az egyszerűség kedvéért - papol. Prőhle Gergely