Kié a tudomány? Válaszolnak a Magyar Narancs könyvek szerzői

  • narancs.hu
  • 2025. április 30.

Tudomány

Mit tehetnek a tudományos témában forgolódó, nem kutató szerzők, ha feltárnák a rejtett összefüggéseket és menteni próbálnák a laikusokat az áltudományoktól?

Lehet-e jól beszélni a tudományról, ha a cél a nagyközönség megnyerése és szórakoztatása - hiszen végletekig specializált tudományterületekről szükségszerűen laikusok mesélnek laikusoknak? A válasz nyilvánvalóan az, hogy igen, persze a hogyan az már egészen más tészta. 

Elvárható, hogy a még náluk is laikusabb nagyközönség átlássa a tágabb összefüggéseket, vagy inkább a kutatóknak kellene jobban kommunikálni saját eredményeikről? És egyáltalán érnek-e bármi az előadások, tájékoztatások és cikkek az áltudományokkal szemben? A probléma nemcsak a társadalomtudományok sajátja, a különbség legfeljebb annyi lehet, hogy más válaszokat kell adni a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok, akár a közgazdaságtan kérdéseire.

A tudományos ismeretterjesztés különböző aspektusaira rálátó, nemkülönben a Magyar Narancs könyvek szerzői osztják meg mindezekről gondolataikat, tapasztalatiakat.

A beszélgetőtársak:

  • Barotányi Zoltán (a. k. a. Dj Minek) a Magyar Narancs újságírója, a Tilos Rádió műsorvezetője,
  • László Géza közgazdász, a Netvestor Kft. ügyvezetője, kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint 30 éve a Magyar Narancs szerzője
  • és Upor László dramaturg, műfordító, egyetemi tanár, az Freeszfe Egyesület alapító tagja.

Legyenek ott az Inga Kultúrkávézóban (1094 Bp., Tűzoltó u. 2.) május 6-án, kedden este hatkor, és megkapják a válaszokat. Részletek itt!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.