A Zsanett-jelentés

  • A szerk.
  • 2008.11.27 00:00

Publicisztika

E. Zsanett e napokban pótmagánvádas bírósági eljárás keretében igyekszik bebizonyítani azt, hogy őt 2007. május 4-én két rendőr (másik három jelenlétében) megerőszakolta. Ez az eljárás jelen cikkünknek nem tárgya.

E. Zsanett e napokban pótmagánvádas bírósági eljárás keretében igyekszik bebizonyítani azt, hogy őt 2007. május 4-én két rendőr (másik három jelenlétében) megerőszakolta.

Ez az eljárás jelen cikkünknek nem tárgya.

Ezt az eljárást E. Zsanett és ügyvédje az után kezdeményezték, hogy az ügyészség - az állítólagos megerőszakolás ügyében folytatott nyomozás lezárultával - 2007 decemberében úgy döntött, "bűncselekmény hiányában" nem emel vádat a feljelentés szerinti állítólagos elkövetők ellen.

De Zsanettet megerőszakolták.

Hogy vajon azok a rendőrök is, akiket ezzel vádolt, azt még nem tudjuk (hisz ez a mostani per tárgya is). Ám abban biztosak vagyunk, hogy ügyének rendőrségi, ügyészségi és bírósági vizsgálata során többször is erőszak áldozata lett. Mit finomkodunk, a keservit, végigment rajta a komplett magyar igazságszolgáltatás.

Már ha hihetünk a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet felhívására létrejött bizottság I. számú jelentésének, amely az első - közvádas - eljárás körülményeit tárta fel. A bizottság névsora (a titulusoktól helyhiány miatt eltekintenénk, hisz ismert emberek): dr. Dénes Balázs, dr. Fantoly Zsanett, dr. Fazekas Tamás, dr. Hack Péter, dr. Herke Csongor, dr. Németh Zsolt, dr. Pelle Andrea és dr. Róth Erika.

Ugyan, miért ne hihetnénk, nincsen semmi okunk a világon, hogy kétségbe vonjuk a jelentésüket.

És ez szörnyű! - már ami a jelentésben áll, és még szörnyűbb, ami a jelentésből nyílegyenesen következik. Szörnyű az olyan társadalmi kezdeményezésekre nézvést is, amit itt a TASZ próbált. Hiszen az ügy iratainak áttekintése után a bizottság első megállapítása az, hogy "az eljárás megismert adatai alapján nem állapítható meg olyan súlyos és egyértelmű eljárási szabálysértés, amely alapján azt lehetne állítani, hogy az egész lefolytatott eljárás törvénysértő lett volna" (kiemelés: Narancs). A második viszont már az, hogy "az eljárás egészét tekintve azonban számtalan olyan elem található, amely alapjában kérdőjelezi meg az eljárás tisztességes voltát" (a bizottság kiemelése). Ugyanezen megállapítás szerint az eljárás egészének hitele is megkérdőjelezhető (a bizottság kiemelt közléséből vett kiemelés: Narancs). Ezek az önmagukban is nagy fontosságú kijelentések azonban csak a civil kontroll határait jelölik ki - bocsánat, arra nincsen módunk, hogy megállapítsuk, vajon az eljárás során esett "számtalan" hibát merő hülyeségből követték-e el, vagy azért, hogy tisztára mossák a megvádolt rendőröket. Szerencsére az ország polgárainak ennek eldöntésére ott a nagy számok törvénye, avagy ha mindenki ennyire hülye a magyar igazságszolgáltatásban, nem kéne-e inkább en bloc egyéb elfoglaltság után nézni, legfeljebb csálén nyírt füvű parkokban sétálunk ezután (sötétedés után soha).

Hiszen e felütés után szembesülhet a mondott jelentés (http://www.tasz.hu/files/tasz/imce/Zsanett_I_jelentes.doc) olvasója e "számtalan" tételes felsorolásával, öt fejezetben. Szemlézhetnénk tovább a dokumentumot. Voltaképpen hozzá is kezdtünk, színes tintával kijelölgettük a különösen vérlázító eljárási disznóságokat, de aztán csak rózsaszínű és rikító sárga papírlapok hevertek előttünk. Mert az eljárás ellen felmerülő kifogások mindegyike a magyar igazságszolgáltatás bicskanyitogató működését mutatja fel.

Csaltak vagy hozzá nem értő módon jártak el a bizonyítékok felkutatása és rögzítése során: nem végeztek forró nyomos vizsgálatot, ami az ilyen ügyekben az alaprutin része. Május 4-től 31-ig tartott az ügyészségnek eljutni a térfigyelő kamerák felvételeiig (jaj, a kakas csípje meg, azokat három hét után törüljük, bocs, jöjjenek máskor is). Majd' két hétbe tellett a gyanúsítottak azonosítása, miközben a rendőrségen széltében-hosszában terjedt a híre, hogy kiket és miért keresnek. A felismertetéskor Zsanettnek az ezerrel bemutatott 52 (ötvenkettő, az ördögbe! - ja, biztos ez a protokoll máskor is) személy közül kellett kiválasztania az ő embereit. S a különböző nyomozóhatóságok részéről legalább tíz ember hallgatta meg Zsanettet (ennyien? mit kérdeztek? mondja el, hogy hogyan csinálták?). Mindezekre mit mond a bizottság? "A büntetőeljárás lassúsága és a kellő körültekintés hiánya gyakorlatilag a kezdetektől fogva lehetetlenné tette a megfelelő bizonyítékok összegyűjtését."

De tényleg ne szemezgessünk tovább (11 oldal a műből csak hibaleltár). A jelentést értelmezve végeredményben a következőkre jutottunk: csaltak vagy hozzá nem értőn jártak el a bizonyítékok értékelésekor is; a nyomozás és a nyilvánosság kapcsolatát is így kezelték; a katonai eljárás és az alapügy kapcsolata tele van törvénytelenségekkel; a pótmagánvádas eljárást pedig kifejezetten az Alkotmánybíróság határozatával ellentétesen kezelik most is az ügyben eljáró hatóságok.

E jelentés megismerését legszívesebben kötelezővé tennénk, de legalábbis melegen ajánljuk minden Magyarországon élő embernek. Elvárnánk, hogy óránként olvassák be minden közszolgálati tévében, mondván: íme, ezt tudja a civil kontroll Magyarországon. Az igazságszolgáltatás meg azt tudja, amit a Zsanett-ügyben produkált (kábé világbotrány).

Gyenge a forint? Gyurcsány Ferenc olyan miniszterelnök, mint amilyen, vagy amilyen nem is? Orbán Viktor mikkel szédíti vagy nem szédíti a szavazókat? Parlamenti képviselők egy szál dárdában fotózkodnak? Megint eladta valaki valamelyik autósztrádát nyomott áron? Agybeteg trógerok megtehetik, hogy hungarista karszalagban flangáljanak? Hajrá, Fradi? - a felsorolás egyik eleme sem taszajtaná ezt az országot a pokol mélységes fenekére. Ám, hogy az igazságszolgáltatás működésének közvetlen következményeként a lakosság annak legyen kiszolgáltatva, hogy ha rendőrt lát, menjen át az utca túlsó oldalára, hogy semmilyen körülmények között ne forduljon az ügyészséghez a bajával, és ne várjon semmiféle igazságot a magyar bíróságtól, akkor az már nem a taszajtás, hanem maga a pokol. Ez az ötödik világ. Ahol az igazság, mint retek a piacon adható, vehető, cserélhető és eldobható. A hozzá vezető úton pedig előjogok mutatják a helyes irányt.

Amikor a Zsanett-ügy kipattant, ugyanitt azt követeltük, hogy azonnal jöjjön egy törvényes, mindenre kiterjedő vizsgálat. Amit kaptunk, nem köszönjük meg. Az maszlag. Most már azt követeljük, hogy azonnal vizsgálják ki a vizsgálatot! Hívjanak hozzá olyan szakértőket, akik 1) nem elfogultak (korruptak); 2) nem debilek. Hívjanak e vizsgálat lefolytatására civileket, külföldieket, marslakókat. Csak ne hazudjanak többet.

Igazságszolgáltatás nélkül ugyanis igazság sincs, s akkor mindennek vége.

Neked ajánljuk