Publicisztika

Népszavazási szabályozásunk semmire se jó, hacsaknem arra, hogy időnként megmutassa, a parlamenti politikai elit mit gondol a t. választópolgárról. Így van ez most is, amikor Seres Mária az országgyűlési képviselők költségtérítésének számlához kötöttségét szeretné megszavaztatni - ha már a parlamenti képviselők képtelenek arra, hogy e lakosságirritáló gyakorlaton a törvényhozás szokott keretei között, jogállami módon változtassanak. Az aláírások - több mint 600 ezer - összegyűltek, a parlamentnek nincs más lehetősége, csak elrendelni a népszavazást.

Magyarországon beköszöntött 1979. Nem mintha egy újabb Termelési-regény jelent volna meg, nem született minisztertanácsi határozat a cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatban, és a magyar miniszterelnök sem tárgyal már Kuvaitban légügyi, egészségügyi és tájékoztatásügyi egyezményekről.

Tíz évvel ezelőtt a magyar a kelet-európai népség legelején volt. Azon gondolkoztunk, hogy ha rendesen szembenézünk a lehetőségekkel, akkor nem az a kilátás, hogy olyanok leszünk, mint Ausztria. Az bénázás lett volna. Finnország, Írország volt a példa. A Győr-Székesfehérvár-Budapest háromszög éppen az Isztambul és München közötti térség központja kezdett lenni. Pezsgés, gazdagodás, jólét. Akkor még azon gondolkoztunk, milyen gáz, hogy nehezen megy át a momentum a keleti felébe az országnak. Ha!

"Tényleg itt most nekem az a feladatom, hogy azt mondjam, hogy nagyon, nagyon sajnálom, elnézést kérek, hogy ha valakit ezzel megbántottam." Hivatalos közleményén túl az ATV-ben e szavakkal kért elnézést, és vonta vissza a cigánybűnözésre vonatkozó megállapításait Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

A március végi lázas miniszterelnökjelölt-keresés közepette csekély visszhangot keltett, hogy Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere egykori munkahelyi főnöke társaságában bemutatta a Cséfalvay Zoltánnal közösen szerkesztett Jövőkép című tanulmánykötetet. A langyos fogadtatás azért is meglepő, mert mégiscsak a Fidesz gazdasági alapprogramjáról van szó.

Elég régen kellett ahhoz születni - és a csapás e sorok íróját is ér-te -, hogy találkozzunk aratócsapattal. Meg cséplőbandával. Gyerekkoromban, a negyvenes évek vége felé Mikes nagyanyám kuncsorbai tanyáján töltöttem a nyarakat. Ott láttam a kaszásokat, a marokszedőket, amint gyalogosan vonszolták magukat a dűlőn, motyójukat a vállukra akasztva - kivétel nélkül mezítláb. Munkájuk végeztével rakodták a szekeret, és hordták a szérűre a keresztbe rakott búzát. Aztán húzta a dűlőn a traktor a cséplőgépet. Beálltak a hegynyi asztag mellé, felrakták a gépekre a hosszú szíjat, s kezdődött a cséplés. A népes csapat tagjai délben sebtében bekapták az ebédjüket, s eldőltek a kazal árnyékában, pár percet aludni. Holtfáradtan. A búza zöme pedig elvándorolt Fegyvernekre: beszolgáltatás. Kun István

"Leopárdok törnek a templomba és kiisszák az áldozati edényeket; ez mindegyre megismétlődik; végül már előre kiszámíthatóvá válik és része lesz a szertartásnak." Franz Kafka, mint ez a megállapítása is mutatja, antropológusnak sem volt utolsó. Ehhez nem kellett messzi tájakon terepmunkát végeznie, hiszen az előző századforduló Prágájában, vallási kultúrák metszéspontjában élt, ahol a judaizmus, a kereszténység, a modernizmus mitológiáinak különböző válfajait volt alkalma megtapasztalni. (Így például tucatnyi lakhelyének egyikéből az ablak közvetlenül a szomszédos templomba nyílott.) Egyszerre résztvevőként és kívülállóként érzékelte ceremóniáikat, így a rituálisan ismétlődő leopárdlátogatásokat is. Tillmann József

Kedves Olvasóink, büszkén tudatjuk önökkel, hogy kollégánk, Somlyódy Nóra a napokban Csengery Antal-díjban részesült. E díjat a Fővárosi Közgyűlés ítéli oda a főváros ügyeiről szóló "magas színvonalú, hiteles, pontos, tárgyilagos és gyors tájékoztatásért".

Magyar Narancs, 2009. március 12. Urfi Péter cikkében tévesen azonosítja egymással az intelligens tervezés és a kreacionizmus felfogását. Az intelligens tervezés egy nemzetközi, alternatív tudományos irányzat, melynek központi csoportját magasan kvalifikált természettudósok alkotják. Állításuk mindössze annyi, hogy a tudományos megfigyelésekből levont racionális következtetéseik szerint az élő szervezetek komplexitásának jellege és a génekben kódolt információ létrejötte egy közreműködő intelligencia feltételezésével magyarázható a legésszerűbben.

A morfondírozás, hogy vajon Bajnai Gordont megválasztja-e, nem-e, Gyurcsány Ferencet visszafogadja-e, nem-e, és ha igen, milyen posztra, az idő e pontján (kedd délután) teljességgel céltalannak tűnik. Vagy igen, vagy nem. Megválaszolhatatlan az a kérdés is, hogy Bajnai vajon rábírja-e villámmal a parlamenti többséget arra, amire az hetek, hónapok, évek óta nem hajlandó. Vagy igen, mert a félelem nagy úr, vagy nem, mert már maga az elképzelés is abszurd.

A harmadik köztársaság politikusai közül eddig ketten voltak, akiket egyben államférfinak is lehet minősíteni (hogy nagynak-e, azt majd a történelem eldönti, itt csak a típusról beszélünk): Antall József és Gyurcsány Ferenc.

"Magyarországon történelmileg úgy alakult, hogy egypártrendszer van, és az is marad" - jelentette ki Kádár János az MSZMP 1985-ös, XIII. kongresszusán. Ekkoriban már recsegtek-ropogtak a létező szocializmus eresztékei, de mégsem gondolta volna senki, hogy már csak néhány év van hátra annak a rendszernek az életéből, amely olyan sziklaszilárdnak és bevehetetlennek tűnt. Ironikus, hogy Kádár arra a történelemre hivatkozott, ami aztán könyörtelenül elsöpörte őt. Az ENSZ kábítószerügyi konferenciái gyakran idézik fel bennem ezeknek a kései pártkongresszusoknak a hangulatát. Az ásítóan üres frázisok és mantrák mögött bizonytalanság búvik meg: mintha egy elefánt lenne a szobában, amiről mindenki tud, de senki sem akar tudomást venni. Mindenki tudja, hogy a rendszer nem működik, de senki sem meri ezt kimondani. Egyesek óvatos reformokról beszélnek, azonban a változástól, az ismeretlentől való félelem visszatartja őket a cselekvéstől. Sárosi Péter

Halálos ítéletről, kegyelemdöfésről vizionált néhány közismert politikai elemző a Magyar Demokrata Fórum azon döntése miatt, hogy európai parlamenti listája élére a párt Bokros Lajost választotta. Szerintük az egykori pénzügyminiszter jelölésével felszínre tört feszültségek végképp szétfeszítik az MDF-et. A frakció megszűnése, vezető fórumos politikusok kilépése persze nem tesz jót a pártnak. De az MDF-nél ez nem új jelenség. Amióta a párt vezetése eldöntötte, hogy a Fidesz-light szerepkörnél többre vágyik, ezért önálló politizálásba kezd, a "családi perpatvarok" mindennaposak. És egyiket sem sikerült békésen megoldani. Bognár Ákos

Múlt heti Készpénznek vették című cikkünkbe becsúszott néhány pontatlanság azok munkájának javadalmazása kapcsán, akik az OKM Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának megbízásából antiszegregációs helyzetelemzések elkészítéséért és feldolgozásáért felelősek. Az uniós pályázatokon részt vevő településeknek a jogszabály szerint esélyegyenlőségi tervet kell benyújtaniuk, aminek alapja a minisztérium segítségével és módszertanával elkészített helyzetelemzés.