Publicisztika

„Választás 2014: több társulat beszállt a kormányellenes politikai csatározásba” – hirdeti a Heti Válasz városszerte kiplakátolt címlapja a „kampányszínház” hívószó felett. De valóban kampányolnak a színházak? Hogy kerül az aktuálpolitika a színpadra?

Félreértések övezik a 20. század nagy szabadságharcait. A nemzetközi és hazai közbeszéd ünnepli az 1956-os forradalom, a fekete polgárjogi mozgalom vagy a dél-afrikai anti-apartheid mozgalom hőseit, de félreérti őket. A csodálat ára az a szelektív emlékezet, amelynek funkciója, hogy a hősök méltatása ne a fennálló kapitalista rendszer kritikáját, hanem apológiáját szolgálja.

A 2013-as évet búcsúztató partin összefutottam egy régi barátommal. Mostanában sajnos ritkán látjuk egymást, jegyezte meg, ugyanakkor örömmel olvassa cikkeimet. Viszont van egy téma, tette hozzá, amivel ő óvatosabban bánna. Snowden viselt dolgairól van szó.

Ahogy közeledik a 2014-es parlamenti választás napja, úgy tudatosul a nyilvánosság egyre nagyobb köreiben az új választási rendszer sok kisebb-nagyobb csapdája. Az elmúlt hetekben a nemzetiségi választójog körüli furcsaságokra csodálkoztak rá az érintettek - sokak számára csak most vált világossá, hogy a nemzeti kisebbségek számára létrehozott parlamenti képviselet valójában mégsem az, aminek látszik.

Élénk politikai vita folyik arról, hogy helyes-e, támogatandó vagy kárhozatos tendencia-e az, hogy mind több fiatal honfitársunk keresi a boldogulását külföldön, elsősorban az Európai Unió országaiban. Miért mennek el a gyerekeink, és ki tehet erről?

A Humán Platform aktivistája nemcsak színházi emberként, a Krétakör ügyvezetőjeként ismert, de civil tüntetések szónokaként és Markó Iván százmilliós lelki békéjének megzavarójaként is. A Holokauszt Emlékközpontban Rétvári Bencének szólt be – csütörtöki lapszámunkból kiderül, miért.

Nem így, nem most, nem ennyiért, nem biztos, hogy az oroszokkal, nem atommal – az eddigi legteljesebb ellenérvgyűjtemény Szilágyi Lászlótól, a Párbeszéd Magyarországért politikusától, a Hulladék Munkaszövetség alapítójától. Második rész.

Nem így, nem most, nem ennyiért, nem biztos, hogy az oroszokkal, nem atommal – az eddigi legteljesebb ellenérvgyűjtemény Szilágyi Lászlótól, a Párbeszéd Magyarországért politikusától, a Hulladék Munkaszövetség alapítójától. Első rész.

15 000 iskola 100 000 diákja fogja egyszerre skandálni a Himnuszt a magyar kultúra napján, január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Szép és nemes dolog, nemde? Valami mégsem stimmel vele.

Magyarországon az energiapolitika érdemi alakítása jelenleg Orbán Viktor kezében van. Ő mondja meg, hány forint a gáz és a villany ára, ő jelöli ki vagy hagyja jóvá az energiavállalatok vezéreit, ő mutat rá azokra a cégekre, amelyek állami tulajdonba valók.

"A jelenlegi autoriter ukrán állam politikailag és gazdaságilag is csődöt mondott, s ez egyúttal megmutatta azt is, hogy a posztkommunista-vadkapitalista modell felélte minden tartalékát. Határozott változásokra van szükség" - véli a politikus-író, aki belülről látja Ukrajnát.

Pintér Sándor szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról készült titkosszolgálati jelentés egyes részeit nyilvánosságra kellene hozni. Volt egy mondata, ami mellett mindenki szó nélkül elment.