Egyuttszavalanemzet – A nemzeti kukac felágaskodása

  • Világi Mariann
  • 2014. január 21.

Publicisztika

15 000 iskola 100 000 diákja fogja egyszerre skandálni a Himnuszt a magyar kultúra napján, január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Szép és nemes dolog, nemde? Valami mégsem stimmel vele.

A közös szavalatra Jordán Tamás szakmai irányításával kerül sor. A Google új technológiájának és szponzorációjának segítségével január 22-én 8 és 10 óra között korlátlan számban jelentkezhetnek fel élőben egy YouTube-csatornára az iskolák. Az eseményhez, a számos segédlet mellett elkészült egy mintavideo-felvétel is.

a Budajenői Általános Iskola próbájáról, a Google Magyarország promójával. Az iskolák, ahol értik a technikát, és tudják, hogy mi a „hangout” kapcsolat, aminek még nem sikerült magyar nevet adni, feltölthetik közösségi szavalataikat:

false

 

Erről kapott körlevelet minden iskolaigazgató Szőcs Géza kormánybiztostól, miniszterelnöki főtanácsadótól. Elkészült a megfelelő weboldal is. Van rajta Küldetés, Menetrend, Regisztráció, Hírlevél (legalább hét alkalommal), és minden, ami szükséges a nemzettudat erősítéséhez. A január 22-i eseményhez próbaidőszak is társul, később pályázat, szavazás és díjeső, egészen a költészet napjáig, április 11-ig.

Az együttműködő partnerek tekintélyes mennyisége önmagában elkápráztató. Mindenki, aki számít: Miniszterelnökség, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Köznevelésért Felelős Államtitkársága, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, MTVA Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, Weöres Sándor Színház és Weöres Sándor Asztaltársaság, Google Magyarország, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzetpolitikai Államtitkárság, Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kft.

Idáig minden érthető, ugyebár? Van valami, ami igényelne némi magyarázatot. A logó és a fejlécek. Nem tudhatjuk, kié a design, azt sem, ki hagyta jóvá, azt viszont igen, hogy bármelyik mémgyáros megirigyelheti. Minden bizonnyal az ő munkásságuk lett itt becélozva – mondván, tudunk olyat mi is. Vagy még vadabbat is, hiszen a babérkoszorúba ágyazott kukac (miszerint @) kokárdába ültetve maga a teljes abszurditás.

false

 

A háttérben egyik nemzeti jelképünk, a Nemzeti Múzeum, ami természetesen Kölcsey életében még fel sem épült. Az internetes oldal fejléce így afféle történelmi olvasztmány: a kukac a szép jelen, a többi a lángolóan dicsőséges múlt. A gyermekek biztosan érteni és értékelni fogják.

De a NER eszméje ennél is továbbment az Együtt Szaval a Nemzet akcióban, amikor a nemzeti lobogó címerévé emelte  a babérkoszorúba ültetett kukacot:

false

 

Ezek után már csak az a kérdés, hogy a kukac megeszi-e a leveleket, netán a levelek a kukacot? És akkor mi lesz a nemzeti lobogóval? Talán lyukas lesz a közepe?

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.