Olvasni muszáj

Találkozol egy CIA-ügynökkel, aki ismeri a neved

Sorköz

Ballai József Karcos diaképek című könyve Nagykőrösről, az ikerlétről és Az utolsó vacsora után visszaigényelhető áfáról is szól.

Kedves Olvasónk!

A Sorköz Olvasni muszáj sorozatában megmutatjuk: a Narancs szerzői nem csak írnak, olvasnak is a maguk örömére. Olvasnak és újraolvasnak régi és újabb klasszikusokat, méltán és méltatlanul elsüllyedt szerzőket, elfelejtett, a polc mögé csúszott könyveket és korábbi korok sztárkönyveit, véletlenszerűen vagy valami különös összejátszás révén elibük sodródott műveket.

Áfa Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája után. Az évszázad adócsalása? Ezzel a címmel jelent meg cikk a Világgazdaság 1996. május 14-i, keddi számának első oldalán. Arról szólt, hogy egy magyar vállalkozó papíron megvette Leonardo da Vinci híres képét. Ez fizikailag lehetetlen, mert falfestményről van szó, a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumában látható. Az ügylet után vissza akarta igényelni az áfát. 

A vállalkozó Stadler József volt, a Bács-Kiskun megyei Akasztón élt, a kilencvenes évek „világnagy zsonglőreként” ismerték, aki úgy lett vagyonos, hogy olcsón vásárolt és drágán adott el. A felszámolás alatt álló konzervgyártól fillérekért megvett befőttesüvegeket többszörös áron adta tovább. A vételárat olykor készpénzben, aktatáskás futárral küldte. Később arra jutott, hogy a legnagyobb üzlet nem létező árukat venni, mert minél nagyobb a vételár, annál nagyobb az áfa, amit vissza lehet igényelni utána. Vakmerőségből, talán tudatlanságból indulhatott el ezen az úton, és abban a hitben, hogy jó kapcsolatai miatt érinthetetlen.

Amikor az újságíró felhívta a kérdéssel, tényleg Az utolsó vacsora után igényelte-e vissza az áfát, nem tagadott. Azt mondta, jó üzletet látott a vételben, beszélt hozzáértőkkel is, mielőtt lépett. Stadler József meg sem próbálta lebeszélni az újságírót arról, hogy a cikket megírja.

Ballai József majdnem harminc évvel a történtek után Karcos diaképek című könyvében idézi fel, milyen körülmények között tudta meg az abszurd történetet. Leellenőrizte az információt, olyan emberrel beszélve, aki az adóhatóságnál dolgozott – a nevét most sem árulja el –, majd felhívott egy művészettörténészt, véletlenül pont azt, akit az adóhivatal is szakértőnek kért fel az ügyben. „A többi pedig már történelem” – írja Ballai József. Ez az egész könyvre igaz.

Mintha tárcanovellák szólnának a gyerekkorról, a vasútállomási szolgálati lakásról, a mesélő kedvű nyugalmazott főtiszt nagyapáról, az első autóútról, az idő előtt felkutatott karácsonyi ajándékról, az első közösen megivott, likőrös poharakban szétosztott Coca-coláról vagy a konzervgyári diákmunkáról. Ám a szerző a történeti hűséget tartja a legfontosabbnak. Ez kiderül az időről időre újból, és hajszálpontosan ugyanúgy felbukkanó motívumokból, valamint abból is, hogy a szerző utal rá: ha írás közben elbizonytalanodott, felhívta az ikertestvérét, megkérdezte, ő hogyan emlékszik. A kötet dokumentum a nagykőrösiek, kortársak és fiatalabbak számára, amelyből egy család ötvenes, hatvanas, hetvenes évekbeli mindennapjait megismerve ismerős emberekről, helyszínekről olvashatnak, életmódról, szokásokról, használati tárgyakról, zsírban lesütött oldalasról.

 
Nagykőrös, 1965
Fotó: Bojár Sándor/Fortepan
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.