Néhány kérdés Pintér belügyminiszter furcsa mondatáról

  • Herényi Károly
  • 2014. január 11.

Publicisztika

Pintér Sándor szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról készült titkosszolgálati jelentés egyes részeit nyilvánosságra kellene hozni. Volt egy mondata, ami mellett mindenki szó nélkül elment.

Pintér belügyminiszter azt mondta a HírTv-ben, hogy nyilvánosságra kellene hozni az őszödi beszéd kiszivárogtatásának egyes titkosított részleteit. Nem az egészet, mert az akcióban részt vevő titkosszolgálati munkatársat az adatai nyilvánosságra kerülése után nem lehetne alkalmazni tovább a hivatalában.

A következők lehetségesek.

A titkosszolgálati munkatárs a kiszivárogtatás körülményeinek a vizsgálásában vett részt. Ez esetben egyszerű rutineljárásról van szó a nyilvánosságra hozatalnál: ki kell takarni a nevét, hiszen nem a vizsgálódó személy(ek) neve, hanem magának a vizsgálatnak az eredménye az érdekes.

Pintér belügyminiszter furcsa mondata azonban utalhat más valamire is: hogy a védendő titkosszolgálati munkatárs a beszéd kiszivárogtatásban vett részt. Ez esetben viszont nagy a baj. Ez esetben ugyanis Pintér belügyminiszter pontosan ismeri a kiszivárogtatás részleteit és szereplőit. Véd egy olyan titkosszolgálati embert, aki aktív volt 2006-ban, és aktív ma is. Ha így van, akkor a titkosszolgálat részt vett a hivatalban lévő magyar miniszterelnök megbuktatásának kísérletében. Ha így van, akkor ez a cselekmény minimum a fennálló rend megbuktatása kísérletének törvényi tényállását meríti ki. Márpedig ahol a regnáló miniszterelnök eltávolítására és a fennálló rend megbontására közpénzből fizetett, a Magyar Köztársaság rendjére és biztonsága védelmére felesküdött közszolga puccsot kísérelhet meg az esemény bármely fázisában aktív szerepet vállalva, a belügyminiszter pedig védi személyének titkosságát, ott vége a jogállamnak.

Ha így van, akkor engem ezek után nem a titkosszolga neve érdekel. Hanem az, hogy a titkosszolgálatok akkori és mai vezetői tudtak-e a regnáló miniszterelnök elleni és a közrend megdöntését célzó akcióról? Ha így van, akkor ki adott megbízást a titkosszolgálat emberének a cselekmény végrehajtására? Hány olyan dokumentum létezik, amely a regnáló magyar miniszterelnök(ök) titkosszolgálati megfigyelésének eredményeit tartalmazzák? A jelenlegi miniszterelnök tevékenységét is figyeli-e törvényellenes módon a titkosszolgálat? Ki adott utasítást az őszödi dokumentum nyilvánosságra hozatalára? Ha így van, a belügyminiszter, amint tudomására jutott a titkosszolgálatok ezen akciója, miért nem kezdett azonnal vizsgálatot és eljárást a titkosszolga és hivatali felettesei  ügyében? A legfőbb ügyész miért nem tesz eleget törvényi kötelezettségének, hiszen ő is a Magyar Köztársaság jogrendje, biztonsága és rendje védelmére esküdött fel? A jelenlegi magyar miniszterelnök vajon magyarázatot kért-e belügyminiszterétől a furcsa kijelentés miatt? Jogállamban legalábbis így kellene történnie.

Elképzelhető egy harmadik lehetőség is, a legrosszabb: a Pintér belügyminiszter által védett jelenlegi titkosszolga 2006-ban még nem volt aktív.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?