Néhány kérdés Pintér belügyminiszter furcsa mondatáról

  • Herényi Károly
  • 2014. január 11.

Publicisztika

Pintér Sándor szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról készült titkosszolgálati jelentés egyes részeit nyilvánosságra kellene hozni. Volt egy mondata, ami mellett mindenki szó nélkül elment.

Pintér belügyminiszter azt mondta a HírTv-ben, hogy nyilvánosságra kellene hozni az őszödi beszéd kiszivárogtatásának egyes titkosított részleteit. Nem az egészet, mert az akcióban részt vevő titkosszolgálati munkatársat az adatai nyilvánosságra kerülése után nem lehetne alkalmazni tovább a hivatalában.

A következők lehetségesek.

A titkosszolgálati munkatárs a kiszivárogtatás körülményeinek a vizsgálásában vett részt. Ez esetben egyszerű rutineljárásról van szó a nyilvánosságra hozatalnál: ki kell takarni a nevét, hiszen nem a vizsgálódó személy(ek) neve, hanem magának a vizsgálatnak az eredménye az érdekes.

Pintér belügyminiszter furcsa mondata azonban utalhat más valamire is: hogy a védendő titkosszolgálati munkatárs a beszéd kiszivárogtatásban vett részt. Ez esetben viszont nagy a baj. Ez esetben ugyanis Pintér belügyminiszter pontosan ismeri a kiszivárogtatás részleteit és szereplőit. Véd egy olyan titkosszolgálati embert, aki aktív volt 2006-ban, és aktív ma is. Ha így van, akkor a titkosszolgálat részt vett a hivatalban lévő magyar miniszterelnök megbuktatásának kísérletében. Ha így van, akkor ez a cselekmény minimum a fennálló rend megbuktatása kísérletének törvényi tényállását meríti ki. Márpedig ahol a regnáló miniszterelnök eltávolítására és a fennálló rend megbontására közpénzből fizetett, a Magyar Köztársaság rendjére és biztonsága védelmére felesküdött közszolga puccsot kísérelhet meg az esemény bármely fázisában aktív szerepet vállalva, a belügyminiszter pedig védi személyének titkosságát, ott vége a jogállamnak.

Ha így van, akkor engem ezek után nem a titkosszolga neve érdekel. Hanem az, hogy a titkosszolgálatok akkori és mai vezetői tudtak-e a regnáló miniszterelnök elleni és a közrend megdöntését célzó akcióról? Ha így van, akkor ki adott megbízást a titkosszolgálat emberének a cselekmény végrehajtására? Hány olyan dokumentum létezik, amely a regnáló magyar miniszterelnök(ök) titkosszolgálati megfigyelésének eredményeit tartalmazzák? A jelenlegi miniszterelnök tevékenységét is figyeli-e törvényellenes módon a titkosszolgálat? Ki adott utasítást az őszödi dokumentum nyilvánosságra hozatalára? Ha így van, a belügyminiszter, amint tudomására jutott a titkosszolgálatok ezen akciója, miért nem kezdett azonnal vizsgálatot és eljárást a titkosszolga és hivatali felettesei  ügyében? A legfőbb ügyész miért nem tesz eleget törvényi kötelezettségének, hiszen ő is a Magyar Köztársaság jogrendje, biztonsága és rendje védelmére esküdött fel? A jelenlegi magyar miniszterelnök vajon magyarázatot kért-e belügyminiszterétől a furcsa kijelentés miatt? Jogállamban legalábbis így kellene történnie.

Elképzelhető egy harmadik lehetőség is, a legrosszabb: a Pintér belügyminiszter által védett jelenlegi titkosszolga 2006-ban még nem volt aktív.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.