Az ellenzék három arca
kutya8.jpg

Az ellenzék három arca

  • Mikecz Dániel
  • 2018. március 21.

Liberális szemmel – Republikon

Nem csak az ellenzéki pártok sokfélék: az ellenzéki szavazók is másfajta cselekvést igényelnek, ez március 15-én nagyon látványosan megmutatkozott.

A március 15-i ellenzéki megmozdulások, tehát az baloldali pártok (MSZP, Párbeszéd, Liberálisok, DK, Együtt) részvételével szervezett megmozdulás, a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) Békemenete és a Független Diákparlament tüntetése kiválóan érzékeltették, hogy milyen különbségek vannak a formák, elköteleződések, részvételi igények tekintetében a széles értelemben vett bal- és liberális ellenzéken belül. A jellemző vonások, különbségek számba vétele segít megérteni, hogy mely tényezők korlátozták az ellenzék cselekvőképességét, együttműködési hajlandóságát. Ennél fontosabb, hogy ugyanakkor, láthatóvá váltak azok a pontok is, ahol már történt előrelépés. A szokásos diskurzussal ellentétben azonban nem az egyes pártok együttműködéséről van szó, hanem a pártok mellett felbukkanó tüntető mozgalmak és a közéleti élményközösségek kapcsolatáról.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Mindhárom tüntetésen nagyjából 2500-3000 fő vett részt, és bizonyosan sokan voltak olyanok, akik mindegyik eseményen részt vettek. Az ellenzéki pártok által szervezett megmozduláson a szervezők meg is kérték a szimpatizánsokat, hogy közösen menjenek át a diákok tüntetésére. A műfaj tekintetében azonban sok különbség fedezhető fel, még ha maga az alap – a köztéri kollektív cselekvés – ugyanaz. Az MKKP által szervezett Békemenet nem csak hangulatában volt karneváli, de az össznépi, köztéri nevetés a középkori karneválok hierarchiákat felborító hagyományát is megidézi (vö. Bahtyin). A látványos akcióformák, a protesztiválok olyan elemek, amelyek megkönnyítik az azonosulást a megmozdulás témájával, a szervezőkkel. Az MKKP Békemenet, akárcsak a politikai mémek, megkönnyítik a politika megragadását, hiszen azt nem a konfliktus, hanem az azt feloldó humor felől teszik meg. A jófejség ugyanakkor egyéni státusz forrása is, a poént értők, az egymás térdét csapkodók belső körébe való tartozás igénye szintén növeli az MKKP vonzerejét. A vicc értése, a humor létrehozásának és dekódolásának képessége az alapja a Kutyapárt körül kialakult élményközösségnek, amely itt képes megélni a köztéri kollektív cselekvés esetében annyira fontos összetartozás élményét.

false

A középkori karneválok pár napra felborították a feudalizmus merev hierarchiáját, de nem döntötték azt meg. Március 15-én nem kellett választani a Kutyapárt és a komoly ellenzéki pártok között, hiszen kényelmesen el lehetett jutni az Erzsébet térről a Fővám térre. Más a helyzet a választások során, ahol adott esetben akár a kutyákon is múlhat, hogy kormánypárti vagy ellenzéki jelölt viszi el az egyéni mandátumot, noha erre eddig mindössze Farkas Eszter kiváló cikke reflektált. Feltételezhető azonban, hogy a kutyák támogatói, a velük karneválozók többsége éles helyzetben képes pártot választani magának. Erre enged következtetni, hogy a 2016-os kvóta-népszavazáson a választásokon egyébként is magasabb részvételt felmutató, tehát pártot választani tudók között volt kiugró az érvénytelen szavazatok száma, amelyek leadására a Kutyapárt buzdított.

A diáktüntetésen megjelentek a közoktatási, felsőoktatási tüntetéseken 2012 óta megismert koreográfiák, szólamok és retorikai elemek. Így a „Szabad ország, szabad egyetem!” rigmus mellett hallható volt a generációs hitelességre való hivatkozás, az elvándorlás kérdése, a szociális szolidaritás és hivatkozás, a közéleti részvétel igényének kifejezése: „Semmit rólunk nélkülünk!”. Jól látható, hogy az oktatás az Orbán-kormányok alatt végig megőrizte mozgósítási erejét, amely az ágazat nyilvánvaló problémái mellett annak is betudható, hogy az egymás követő fiatal generációk számára, mint egy általuk ismert és hitelesen képviselhető szakpolitika ad részvételi lehetőséget, politikai szocializációs terepet. A ciklus elején-közepén megjelenő mozgalmakhoz képest azonban itt jóval kevésbé volt kitapintható a politikaellenesség, hiszen a diákok választási részvételre buzdítottak és politikusokat hívtak vitázni. Ez betudható egyrészről a választás közelségének, másrészt kapcsolódik ahhoz a párbeszédhez, ami tüntetők és pártok között óvatosan kezdődött meg a Tanítanék idején, majd a Közös Ország Mozgalom fellépése nyomán kapott új lendületet.

Az összes ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiállt a diákok elé, hogy elmondja az elképzeléseit az oktatásról, Orbán viszont nem mert elmenni

Hétfő este kiderült: a pártok vezetői egyetértenek abban, hogy hatalmas gondok vannak az oktatásban. És a megoldási javaslatuk is hasonló. Ritka, a magyar politikai életben manapság szinte soha nem látható eseménynek lehetett részese, aki hétfő este ellátogatott a belvárosi Gödör Klubba. A diákok és érdeklődő felnőttek tucatjaival megtelt teremben a legnagyobb ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei vitatkoztak az oktatásról.

Az ellenzéki közéleti cselekvés, politizálás három formája, az intézményesített (pártok), az élményközösségen nyugvó (protesztivál, Kutyapárt) és a mozgalmi (diáktüntetők) nem gyengeség vagy puszta fragmentáltság eredménye, hanem általános társadalmi folyamatok következménye. Ezek közé tartozik többek között az individualizáció, a megnövekedett társadalmi mobilitás és a politikával szemben támasztott magasabb elvárások. A Fidesz esetében párt, élményközösség és mozgalom nem válik el olyan élesen. Ennek egyik oka, hogy az új politikai konfliktusok éppen a már említett társadalmi folyamatok körül jelennek meg. A március 15-i események ugyanakkor előrevetítik annak lehetőségét, hogy autonómiájának megőrzése mellett az ellenzékiség három cselekvési formája nem egymás ellenében fog hatni a jövőben.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.