A Csík Zenekar és Dresch Mihály az állatkertben

  • 2013. július 9.

Snoblesse

Az oroszlán is aluszik, s míg szendereg az elefánt, színpadra lép Dresch Mihály. És a Csík Zenekar.
false

 

Fotó: Németh Dániel

Egyáltalán adtok még olyan koncertet, ahol kizárólag népzenét játszotok? – szegeztük a kérdést a Csík Zenekar vezetőjének, Csík Jánosnak (a teljes interjú itt) az alkalomból, hogy tavaly a Sziget -1. napján nagyszínpados volt a zenekar. „Olyan koncertünk már sok éve nem volt. Ez persze a felkéréseken is múlt. Érdekes folyamat részei lettünk, meghívnak bennünket népzenei fesztiválokra, de többek között éppen azért, mert feldolgozásokat is készítünk. Ez a népzenészeket, néptáncosokat is megfogja. És ugyanúgy meghívnak minket a Sziget Fesztiválra, ahol inkább a könnyű műfajt kedvelő fiatalság van jelen. Ez, hogy mindenkihez tudunk szólni, igazán nagy dolog. Szokták is mondani, hogy »közösségteremtő koncerteket« hoztunk létre sok helyen. Az idősebbek is eljöttek meghallgatni az általuk kedvelt népdalokat, de nem zavarta őket, hogy ott van mellettük egy bőrdzsekis fiú, aki az alternatív rockszámoknak örül.” Érthető a zenekarvezető elégedettsége, s érthető az is, hogy a nagyszínpados jelenléthez kell a műfaji sokszínűség, ám még ennél is érthetőbb, hogy amikor a Csík Zenekar Dresch Mihállyal lép színpadra – mint ahogy arra az állatkert a Szigetnél valamivel intimebb közegében sor kerül –, a népzenéé lesz a főszerep.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.