Átrium Film-Színház: Droszt

  • 2013. október 15.

Snoblesse

Abszurd taxistörténetek a drosztológia nagykönyvéből.
false

A taxizás számos alkotót megihletett már a taxi feltalálása óta (innen is köszöntjük a von Thurn und Taxis családot)… Hogy csak a legismertebbet említsük: Jim Jarmusch taxistörténetei (Éjszaka a Földön) nagy népszerűségnek örvendenek, és Luc Besson is letett egyet s mást a műfajban – igaz, ő nem a lírára, hanem a sebességre helyezte a hangsúlyt. Az Átrium Film-Színházban futó Droszt egy budapesti éjszaka négy taxijának történéseit veszi sorra, amelyek – köszönhetően az előre megfontolt rendezői szándéknak – egy bizonyos ponton abszurdba fordulnak.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.