New Orleans leghíresebb és legszakadtabb metálzenészei garantálják a fülledt és kábult éjszakát.
Ajánlom
Ahogy a féllábú veterán harctéri anekdotái is különös súlyt kapnak a hitelesítő látvány okán, úgy képes extra jelentésrétegeket ráhúzni a dalaira a Down akkor, amikor a színpadra lép. A New Orleans-i stoner metál szupergrupp tagjain kegyetlenül végigvert az élet: sós kútba talán nem vetették őket, de herointúladagolástól hurrikántámadásig igen sok mindent megéltek a felbukkanásuk óta eltelt közel húsz év során, és ez a számos keserű tapasztalat rendesen rákarcolta jeleit a „betépett fehér déli lókötő”-archetípust ritka megkapó erővel megtestesítő zenészek arcára. A megjelenés pedig mára tökéletes összhangba került a zenével, hiszen a Down dalai maguk is viharvertek, bekábultak és zsírosak, amelyek olykor a határán táncolnak, de sosem zuhannak bele a teljes szétesésbe. Míg tehát lemezen a Down egyre barátságtalanabb, addig koncerten egyre megrázóbb, s így a zenekar második magyarországi fellépése még azok számára is kötelező, akik szerint a louisianai férfiaknak szögre kellett volna akasztaniuk a gitárt mindjárt a mérföldkőnek számító, 1995-ös legelső lemezük után.
Négy hónap van hátra a 2026-os Oscar-gáláig. Bemutatjuk, hogy áll jelenleg a díjért folyó verseny, és mely filmekre érdemes odafigyelni a következő időszakban.
Két közfoglalkoztatott – egyikük a helyi roma önkormányzat tagja – is gyűjtötte az aláírást a Fidesznek a Pest megyei községben. Szorcsik József polgármester szerint lenézik a közfoglalkoztatottakat azok, akik szerint önszántukból ne tudnának beállni aktivistának.
Karen Hao amerikai újságíró könyve a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI belső ügyeiről rántja le a leplet, de a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is gyanakvó. Úgy véli, a Szilícium-völgyben már nem a tudomány, hanem a vakhit mozgatja a fejlesztőket és a tőkét.
Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló októberi halála után az országos román önkormányzatnak harminc napja volt, hogy új szószólót delegáljon a parlamentbe.
William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.
„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.
„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.
Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.
