Lajkó Félix Szimfonik

  • 2015. november 23.

Snoblesse

Lajkó Félix párhuzamosai a végtelenben találkoznak.

Tizenhét lemezt készített eddig egyedül, illetve különböző formációkkal, és számos zenésszel működött együtt Dresch Mihálytól Boban Markovićig. Írt filmzenét, alkotott színházi zenét, rögzített hangot erdőben, rögtönzött drum and bass alapokra acid partin. Tavaly két lemeze is megjelent; a Jelszó és a Végtelen, de Lajkó Félix szerint ebben nincsen semmi rendkívüli:

false

 

Fotó: Dudás Szabolcs

„Nem volt igazán megfontolva. Ez volt a listámon – és ennyi. Tervben volt a Budafoki Dohnányi Szimfonikusokkal egy szimfonikus lemez, meg Balázs Jancsival a zongorás-hegedűs duó­­lemez, aztán véletlenül egyik odacsúszott a másikhoz. Teljesen más a kettő hangulata persze, de annyira nem üt el az egyik a másiktól, hogy ne lehetett volna ennyi időn belül megcsinálni. Ugyanazzal a lendülettel csináltam mindkettőt, így számomra ez egy és ugyanaz.”

December 15-én Lajkó Félix a szimfonikus lemezt adja elő az Erkel Színházban, a Budafoki Dohnányi Zenekar közreműködésével. De lássuk, mit árult el még magáról a vele készült interjúnkban:

MN: Hogyan próbálsz a kon­certek előtt?

LF: Van, amit előre kitalálok itthon, de van, hogy a helyszínen találja ki az ember. Bármikor előfordulhat, hogy elkezdek játszani valami ismeretlent, és akkor a többieknek követniük kell.

MN: Te mit hallgatsz szívesen másoktól?

LF: A komolyzene érdekel most is, szívesen hallgatom, de játszani nem annyira játszom. Sok kedvencem van, nehezen tudnék ebből párat kihozni csak. Szeretem Menuhint, a régiek közül a cigányzenészeket. Járóka Sándort pél­dául eljártam hallgatni a Kulacsba, amikor játszott.

MN: Lokálpatrióta vagy és világjárt polgár. Játszol valami metropolisban, aztán hazatérsz a faludba. Mi a jó ebben?

LF: Jó otthon lenni. Nem találtam még sehol olyan helyet, ahol laknom kéne. Normális volt ez mindig nekem, hogy itt lakom, és innen utazgatok. Nem gondoltam át soha, hogy miért van ez így, és nem is voltam kénytelen. Foglalkoztam azzal, hogy sokat kéne utazni, de meg sem fordult a fejemben, hogy Pestre költözzek. Nem szeretem a nagyvárosokat, sőt a kisváros Szabadkáról is kiköltöztem Palicsra, ami sokkal nyugisabb. Szeretem ezt a szecessziós műsort, ami itt van a tó körül.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.