Mucha-kiállítás a Pécsi Galériában

  • 2012. július 2.

Snoblesse

A szecessziós cseh plakátkirály 100 műve Pécsen.


Nincs olyan év, hogy ne jelenne meg egy-egy újabb Mucha-naptár, és egy valamirevaló plakátkereskedés készletéből sem hiányozhat három-négy Mucha-repró, s ez kis túlzással a nagy színésznőnek, Sarah Bernhardtnak köszönhető. Igaz vagy sem, ma már nehéz lenne kinyomozni, mindenesetre nincs olyan Mucha-életrajz, mely ne említené, hogy a később a szecesszió legnagyobb művészeként ünnepelt mestert az isteni Sarah fedezte fel. Állítólag Mucha nem volt több szerény nyomdai alkalmazottnál, amikor az új Bernhardt-bemutató plakátját elkészíthette – a legenda szerint azért esett rá a választás, mert karácsony lévén senki mást nem sikerült munkára fogni, amikor a színésznő új plakátot követelt, méghozzá egyik napról a másikra, Gismonda című előadásához. Akárhogy is történt, Mucha 1896-ban született plakátját, amely Kaméliás hölgyként ábrázolja a színésznőt, a szecessziós grafika egyik csúcsteljesítményeként tartják számon. Az augusztus 26-ig látogatható tárlaton a cseh művész száz alkotása látható a Mucha-rajongó orvos, Zdenek Trímal magángyűjteményéből.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.