Fojtogató atmoszféra, hétköznapi félelem és reménytelen bezártság – kritikusunk ebben látta az NDK-s tárgyú játékfilmek közös jellemzőjét, és ez alól Christian Petzold filmje, a Barbara sem kivétel. A németek Petzold filmjét, az NSZK-ba vágyó NDK-s orvosnő történetét indították az Oscar-versenyben, s bár idén az osztrákoknak állt a zászló, ez azonban mit sem von le a Barbara számottevő érdemeiből. „Tompított drámaiságú, nyugtalanító film” – írta róla kritikusunk (a teljes recenzió itt), s hogy honnan is lehet ismerős ez a hangulat, azt maga a film fiatal szereplője, Jasna Fritzi Bauer árulta el – kis segítséggel – a Narancsnak: „Egy régi japán filmet láttunk, de ha megfeszülök, sem emlékszem a címére. Egy fiatal pár biciklizik benne. Sokat bicikliznek. A lány idős édesapja is fontos szereplő. (Alighanem Ozu Yazujiró Késő tavasz című filmjéről van szó – a szerk.) De a lényeg nem is a történet volt, hanem a hangulat; azt szerettük volna a Barbarába átplántálni."
