Pieter Hugo: This Must Be The Place

  • 2013. július 2.

Snoblesse

Albínók, hiénák, AIDS-betegek – döbbenetes afrikai képek a Ludwigban.
false

„Sok munkám tulajdonképpen egyfajta válasz a médiában látott képekre. Van újságírói tapasztalatom, ezért tudatában vagyok az újságírás korlátainak, és annak, hogyan lesz a médiából egy ismételgető és közvetítő közeg. Az érdekel, hogyan lehet ezekkel a sztereotípiákkal játszani, és felforgatni őket. De amikor találsz egy témát, ami megérint, akkor az első reakciónak nem intellektuálisnak kell lennie, hanem érzelminek. Be kell szippantania. Csak ezután kezded megérteni és kibogozni, miért is volt olyan vonzó számodra” – válaszolta Pieter Hugo fokvárosi illetőségű fotográfus (fotógaléria itt) a Narancs újságírójának kérdésére, mely azt firtatta, miként is válogatja meg témáit a művész. Megszelídített hiénák, albínók, AIDS-ben elhunytak, meztelenül pózoló öreg testek, bírák vagy éppen a nigériai filmipar különlegességei – Pieter Hugo kiállításán, mely augusztus 11-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban, Afrika ritkán látható arcai láthatók.

A kiállításra a Magyar Narancs-olvasókártya (részletek itt) érvényes!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.