Pokolra kell annak menni

  • 2016. május 10.

Snoblesse

Osztályterem-színházi előadás Czeizel Endre kutatásai alapján.
false

 

Fotó: Németh Dániel

Kezdjük az elején: a Mentőcsónak Egység 2014-ben, a Szputnyik Hajózási Társaságon belül alakult meg Fábián Gábor és Pass Andrea (interjúnk vele itt) vezetésével. Programjaik (például a Szociopoly és az Újvilág) olyan aktuális társadalmi kérdéseket járnak körül, mint az előítéletek, a magyarországi mélyszegénység, a rasszizmus, a menekültkérdés és a kivándorlás.

A Szputnyik nincs többé, de a Mentőcsónak továbbra is üzemel: egységük nemcsak megszólítani kívánja a fiatalokat, de aktívan dolgozik is velük: A Pokolra kell annak menni című előadást a Mentőcsónak egyetemistákból, főiskolásokból álló diákcsoportja hozta létre a közös foglalkozások eredményeképpen: osztályterem-színházi előadásuk – Czeizel Endre kutatásait felhasználva – azt vizsgálja, hogy mi a tehetség sorsa Magyarországon, mi a jövője annak az országnak, amely nem értékeli saját tehetségeit?

Játsszák: Bíró Gergely, Borbás Gergő, Boznánszky Anna, Nyáry Pál, Stangl Franciska, Szepes Anna. Csoportvezető: Pass Andrea

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.