Sérült színház

  • 2013. március 5.

Snoblesse

1 konceptuális tánckoreográfus + 11 fogyatékkal élő profi színész.


Bár először nemet mondott a közös munkára való felkérésre, ám miután megismerkedett a társulat korábbi munkáival, létrejött az első találkozás Jérôme Bel francia konceptuális tánckoreográfus és a zürichi Theatre HORA fogyatékkal élő színészei között. A találkozásból előadás született, mely mellőzve a politikai korrektséget, az értelmi sérültséggel kapcsolatos előítéleteket és félelmeket szólítja meg egy rendhagyó előadás segítségével. A párizsi Pompidou Központban debütált produkció számos fesztiválszereplés után a budapesti Trafóban is bemutatkozik. Előadások: március 13., 14. 20.00 óra. Március 13-án, szerdán az előadás után Varga Mátyás beszélget Jérôme Bel rendezővel (francia nyelven, magyar tolmácsolással).

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.