Kiállítás

Terjesztését megtiltom!

  • 2011. november 29.

Snoblesse

Egyszer volt, tiltva volt: könyvek, lapok, dokumentumok a Zárolt Kiadványok Tárából.


Könyvbetiltásokban is gazdag század volt a huszadik: rendszerek jöttek-mentek, de a zárolt könyvtári raktárakat egyik sem bírta nélkülözni. Azokba csak külön engedéllyel vagy még azzal se lehetett bejutni, az Országos Széchényi Könyvtárba azonban szabad a bejárás; aki feltalál a hetedik emeleti katalógustérbe, most külön engedély nélkül végigböngészheti a Zárolt Kiadványok Tárának történetét. A nagy huszadik századi tiltólistán szép és változatos a kínálat; kommunista írások és a fehér terror eseményeiről szóló beszámolók éppúgy megtalálhatók rajta, mint az államszocializmust kritizáló szamizdat, az erotikus irodalom gyöngyszemei, fasiszta, szovjetellenes kiadványok, vagy éppenséggel az 1956-tal kapcsolatos, nemkívánatos írások. A kiállítás 2012. január 28-ig látható.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.