Több mint egymillió forintért kelt el egy József Attila-kötet
Ez a Nem én kiáltok (1925) egyik példánya, amelyet a szerző aláírt.
Sorköz
Mire jó a biblioterápia?
Vannak olyan emlékeink, hogy egy könyv épp jókor, jó helyen talált meg minket, segített valamit megválaszolni, megoldani, átélni, továbblépni, felnőni vagy épp gyereknek maradni? Pont ez az élmény a lényege a biblioterápia elméletének és módszertanának.
Falfestményekkel emlékezik Szombathely Joyce-ra
Közép-Európa legnagyobb kültéri kiállításának szánják.
Szergej Tyimofejev orosz költő: „Nem tudom, hogy a kortárs orosz kultúra hogyan fogja túlélni ezt az őrületet”
Idén magyarul is megjelent Replika című kötete, aminek lettországi kiadásához egy üres füzetet is kaptak az olvasók. Az Orbita nevű művészeti kollektíva egyik alapítóját videóköltészetről, kreatív könyvtervezésről, a kétnyelvű irodalomról és az Ukrajna elleni háború miatt megszakadt oroszországi kapcsolatokról is kérdeztük.
A dél-koreai Han Kangnak ítélték az idén az irodalmi Nobel-díjat
Költői és kísérletező stílusával megújította a kortárs prózát – szól az indoklás.
Európán kívüli nőknek lehet most a legnagyobb esélye megnyerni az irodalmi Nobel-díjat
Többen úgy vélik, hogy Can Hszüe kínai író fog Nobel-díjban részesülni, de Krasznahorkai Lászlót is esélyesnek tartják.
Gyurcsány Ferenc női név mögé bújva keresi az utat a magyar szívekhez
A DK-pártvezér krimijében mindenki középosztálybeli és gond nélkül azonosul a páneurópai identitással. Épp csak egy csecsemő van bajban. Aztán négyszáz oldal után az olvasó felsóhajt: bárcsak Gyurcsány korábban pontot tett volna a végére!
A könyv, ami azért komoly regény, mert nem is regény
Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című nagyregénye beszakítja az asztalt, és a magyar fordítását Tandori Dezső végezte.
Az egykori keresztény úri középosztály elevenedik meg Györffy Miklós regényében
Györffy új regényéből helyenként egészen mikroszkopikus pontossággal derül ki, hogy az úgynevezett keresztény középosztály, vagy amit az idők során meghagytak belőle, hogyan is élt a múlt század utolsó két harmadában.
„Itt lettünk felnőttek, és már egy sáros rendszer fogadott” – interjú Hegedüs Vera íróval
Második könyve, a Mondass egy misét értem novelláskötet, amelyben fontos szerepet kap a vér. Hegedüs Verát alkotói módszeréről, gyermektelen harmincasokról és a közélet viszonyairól kérdeztük.
Egy ország, ahol bármelyik nap megtörténhet az orosz invázió – beszélgetés Iulian Ciocan íróval
A moldovai író első magyarul megjelenő könyve disztópikus regény. A szerző még a Krím elfoglalása előtt kezdett dolgozni rajta, és miután részben jósnak bizonyult, reméli, hogy hazája megmenekül. Iulian Ciocant a könyv bemutatója után Orbán Balázs nyilatkozatáról is megkérdeztük.
Kádár János sem szerette a művészeket kötélen látni
A forradalmat ugyan nem színházi előadások robbantották ki, de az október 23-át megelőző hetekben és hónapokban a budapesti színházi életen is jócskán megérződött a közhangulat forrósodása. Felidézzük László Ferenc cikkét nyolc évvel ezelőtti lapszámunkból.
Dűne, Ukrajna, Stefánsson – ezeket a könyveket keressük az idei Könyvfesztiválon
Izlandi író lesz a díszvendég, a francia kultúra kerül középpontba, de a szlovák és cseh irodalom is megmutatja magát az idei rendezvényen. Szubjektív programajánlónkban könnyű és komoly olvasmányokat is ajánlunk.