Az Egy tökéletes nap című kötetnek – amely a jogász sorsát feldolgozó színdarabból és egyéb kapcsolódó írásokból, fotókból áll – rövid időn belül a második kiadása került a boltokba.
1,5 millió forintért kelt el egy Ady-levél és egymillióért egy dedikált József Attila-kötet.
Épp tíz éve történt, hogy hét kérdést tettünk fel Esterházy Péternek. A címben szereplő megállapítást orrpszichózisának tulajdonította.
Alekszej Navalnij önéletrajzi kötete nem csak az ellenzéki politikus portréja. Állókép a putyinizálódott Oroszországról, amely épp azon recept nyomán formálódott diktatúrává, amelyet Orbán Viktor ún. szuverenista törekvéseivel másol.
A poszthumanista gondolkodók szerint a világ mai állapotában nem érvényesek többé a humanizmus hagyományos fogalmai, és az embert nem képzelhetjük a világ urának: újra kell definiálnunk magunkat és a viszonyunkat más létezőkhöz. Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió filozófusokkal beszélgettünk – éppen öt éve.
Virginie Despentes francia írónő indulásakor komoly indulatokat gerjesztett Franciaországban és külföldön is. Ahhoz képest a Kedves idióta szinte szelíd, a kiegyezés útjait kereső regény.
Az Utak a senkiföldjén című könyv tizenhét ember történetén keresztül mutatja meg, milyen volt 80 éve Budapest ostroma és a kitörés. Lehet ítélkezni.
A rendszerváltás után újjászülető Budapestről a Condé Nast Traveler közölt egy riportot, ahhoz készült a kép.
Nyolc évvel ezelőtt jelentek meg Király Istvánnak, az irodalomtörténésznek és Ady-szakértőnek, a Kádár-kor befolyásos kultúrpolitikusának titkos naplói, amelyekben egy vívódó, önmagával küszködő korifeus képe jelenik meg előttünk. Idézzük fel róla Tamás Gáspár Miklós cikkét 2017-ből.
Egy új fényképészeti technológia és a mesterséges intelligencia felhasználásával.
Nagyalakú, illusztrált kiadványban jelentek meg a népszerű horrorszerző alapművei, aki életében nem volt túl népszerű, de halála után senki sem tudta kivonni magát a hatása alól.
A kizárólag közösségi adakozásból osztott díjakban és jutalmakban 10 író és költő részesült.
Elena Ferrantét gyakran kérdezik arról, kik gyakorolták rá a legnagyobb irodalmi hatást. Ilyenkor elmeséli, hogy 12–13 évesen meg volt róla győződve, hogy egy jó könyvnek csakis férfi lehet a főszereplője. És ez lehangolta. Idézzük fel Tönkő Vera cikkét a Ferrante-hatásról.
