Az ír Paul Lynch kapta a Booker-díjat

  • narancs.hu
  • 2023. november 27.

Sorköz

Prophet Song című regényéért, mely disztópikus családregény egy képzeletbeli, diktatúra felé sodródó Írországban játszódik.

Az ír Paul Lynch vehette át vasárnap Londonban a Booker-díjat Prophet Song (Próféta éneke) című disztópikus családregényéért, amely egy képzeletbeli, diktatúra felé sodródó Írországban játszódik.

A Dublinban élő Lynch ötödik regénye a nyugati demokráciákban tapasztalható nyugtalanságot tükrözi, és az olyan katasztrófákkal szembeni közönyt mutatja be, mint a szíriai összeomlás.

Esi Edugyan, a Booker-díjról döntő zsűri elnökének értékelése szerint

Lynch regénye kizökkenti az olvasót az önelégültségből, miközben az érzelmekre ható történetben egy nő küzdelme bontakozik ki, aki a családját próbálja megvédeni a diktatúrába tartó Írországban.

A 46 éves Lynch, aki korábban az ír Sunday Tribune vezető filmkritikusa volt, a Booker-díj honlapján közölt nyilatkozatában úgy fogalmazott: azt akarta elérni, hogy amikor az olvasók végül leteszik a könyvet, ne csak értsék, hanem át is érezzék a totalitarizmusba süllyedő ország problémáját.

A díjat a londoni Old Billingsgate-ben megrendezett ceremónián adták át, ahol az író elmondta, hogy az elismeréssel járó 50 ezer fontos (22 millió forintos) pénzjutalmat részben lakáskölcsöne törlesztésére fordítja – számolt be róla a BBC News.

Lynch az ötödik ír szerző, aki elnyerte a Booker-díjat Iris Murdoch, John Banville, Roddy Doyle és Anne Enright után – emlékeztettek rá a szervezők, hozzátéve, hogy az észak-írországi Anna Burns 2018-ban kapta meg a rangos brit irodalmi elismerést.

Az 1969 óta átadott Booker korábbi nyertesei között volt korábban Margaret Atwood, Salman Rushdie és Yann Martel is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.