Újból kiadták az első magyar nyomtatott könyvet

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 27.

Sorköz

A Chronica Hungarorum 550 éve jelent meg.

Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika, azaz a Chronica Hungarorum kiadásának 550. évfordulójára az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) újra megjelentette a gyűjteményében őrzött példány latin nyelvű hasonmását. A fakszimilét szombaton mutatták be.

A fakszimile a magyar revideált fordítással, egy, a mű történetéről szóló, átfogó tanulmánnyal és egy részletes angol nyelvű ismertetővel kiegészítve jelent meg. A bemutatót azért időzítették Pünkösdre, mert a magyar nyomdászattörténet hetven levelet (százharminchárom lapot) tartalmazó első kötetét 1473 pünkösd előestéjén fejezte be Hess András.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a bemutatón elmondta: „a kultúra disszeminációjának legújabb eredménye a Budai krónika, amely a korábbi szövegkiadások után újfent aktualizálja magyarságunk fontos időszakát”.

Szóllás Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője arról beszélt, a kötetbe szőtt, eredetileg önálló elbeszélések nemzeti önazonosságunk csírái, amelyeket jó újraolvasni.

A kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrkörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg. A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. (A princetoni példány került elő legutoljára, 1990-ben egy aukción 420 ezer nyugat-német márkáért vásárolták meg.)

Az 550. évforduló alkalmából az OSZK Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, valamint Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában jelentette meg a művet a jubileumi évszámnak megfelelően 550 példányban. Ebből 350 bibliofil példány gépi kötéssel, borítóján – Hess András betűinek felhasználásával – arany prégnyomással a kísérőkötettel együtt míves fatokba került. A 200 gyűjtői példány fatáblás kézi kötéssel, az elő- és a hátlap – egy korabeli borítóról vett vésetminta felhasználásával – vakdombor nyomással készült. A szakemberek mind a nyomdai előkészítés, mind az anyagválasztás folyamán messzemenően igyekeztek visszaadni az eredeti kötet élményét. Olyan felbontású fotók készültek hozzá, hogy semmilyen kompromisszumot ne kelljen kötni a valósághű részletek visszaadása tekintetében.

Mint a könyvtár oldalán olvasható, a magyarországi könyvnyomtatás szorgalmazója Vitéz János esztergomi érsek lehetett. Feltehetően az ő megbízásából kereste fel Kárai László budai prépost, alkancellár Mátyás követeként a német származású Hess Andrást Rómában 1470-71 telén. Hess András 1471-ben érkezett Budára, nyomdájának első kiadványa volt a Budai krónika.

Hess András budai nyomdájából még egy kiadvány ismeretes, ám néhány év múlva a nyomda megszűnt, a nyomdász további sorsa pedig ismeretlen. Évtizedek múlva, a 16. század első felében nyomtattak újra könyvet a magyar királyságban, az első immár magyar nyelven itt nyomtatott kiadvány pedig Sylvester János Újszövetség-fordítása, amely 1541-ben jelent meg.

Az első magyar földön nyomtatott könyvnek 1900 és 1973 után 2023-ban harmadszor jelenik meg fakszimiléje. A díszes kiadvány megrendelhető az OSZK honlapján, a chronika.oszk.hu oldalon pedig Szabó Sipos Barnabás színművész előadásában meghallgatható hangoskönyv formájában.

Az OSZK honlapján közölte azt is, hogy a Budai krónika díszes másolatával megajándékozták Ferenc pápát néhány héttel ezelőtti budapesti látogatásán.

A leadkép forrása az OSZK Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.