Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika, azaz a Chronica Hungarorum kiadásának 550. évfordulójára az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) újra megjelentette a gyűjteményében őrzött példány latin nyelvű hasonmását. A fakszimilét szombaton mutatták be.
A fakszimile a magyar revideált fordítással, egy, a mű történetéről szóló, átfogó tanulmánnyal és egy részletes angol nyelvű ismertetővel kiegészítve jelent meg. A bemutatót azért időzítették Pünkösdre, mert a magyar nyomdászattörténet hetven levelet (százharminchárom lapot) tartalmazó első kötetét 1473 pünkösd előestéjén fejezte be Hess András.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a bemutatón elmondta: „a kultúra disszeminációjának legújabb eredménye a Budai krónika, amely a korábbi szövegkiadások után újfent aktualizálja magyarságunk fontos időszakát”.
Szóllás Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője arról beszélt, a kötetbe szőtt, eredetileg önálló elbeszélések nemzeti önazonosságunk csírái, amelyeket jó újraolvasni.
A kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrkörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg. A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. (A princetoni példány került elő legutoljára, 1990-ben egy aukción 420 ezer nyugat-német márkáért vásárolták meg.)
Az 550. évforduló alkalmából az OSZK Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, valamint Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában jelentette meg a művet a jubileumi évszámnak megfelelően 550 példányban. Ebből 350 bibliofil példány gépi kötéssel, borítóján – Hess András betűinek felhasználásával – arany prégnyomással a kísérőkötettel együtt míves fatokba került. A 200 gyűjtői példány fatáblás kézi kötéssel, az elő- és a hátlap – egy korabeli borítóról vett vésetminta felhasználásával – vakdombor nyomással készült. A szakemberek mind a nyomdai előkészítés, mind az anyagválasztás folyamán messzemenően igyekeztek visszaadni az eredeti kötet élményét. Olyan felbontású fotók készültek hozzá, hogy semmilyen kompromisszumot ne kelljen kötni a valósághű részletek visszaadása tekintetében.
Mint a könyvtár oldalán olvasható, a magyarországi könyvnyomtatás szorgalmazója Vitéz János esztergomi érsek lehetett. Feltehetően az ő megbízásából kereste fel Kárai László budai prépost, alkancellár Mátyás követeként a német származású Hess Andrást Rómában 1470-71 telén. Hess András 1471-ben érkezett Budára, nyomdájának első kiadványa volt a Budai krónika.
Hess András budai nyomdájából még egy kiadvány ismeretes, ám néhány év múlva a nyomda megszűnt, a nyomdász további sorsa pedig ismeretlen. Évtizedek múlva, a 16. század első felében nyomtattak újra könyvet a magyar királyságban, az első immár magyar nyelven itt nyomtatott kiadvány pedig Sylvester János Újszövetség-fordítása, amely 1541-ben jelent meg.
Az első magyar földön nyomtatott könyvnek 1900 és 1973 után 2023-ban harmadszor jelenik meg fakszimiléje. A díszes kiadvány megrendelhető az OSZK honlapján, a chronika.oszk.hu oldalon pedig Szabó Sipos Barnabás színművész előadásában meghallgatható hangoskönyv formájában.
Az OSZK honlapján közölte azt is, hogy a Budai krónika díszes másolatával megajándékozták Ferenc pápát néhány héttel ezelőtti budapesti látogatásán.
A leadkép forrása az OSZK Facebook-oldala
