Jelenléte ezért is lehet sokaknak irritáló – Kiss Noémi Hosszú Katinka ellentmondásairól

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 14.

Sport

Összehasonlító elemzés Egerszegi Krisztináról és Hosszú Katinkáról.

E heti nyomtatott kiadásunkban olvasható Kiss Noémi esszéje a két csodálatos magyar úszónőről, Egerszegi Krisztináról és Hosszú Katinkáról. Az alábbi részlettel igyekszünk kedvet csinálni hozzá.

„Egér – egy kislány, aki mindig elegáns, sosem volt izzadságcsepp a homlokán, csak klór, könnyei a meghatottság pillanataiban jöttek elő, nem volt »tervezett« vagy »csinált«. Mosolya valódi, nem »megfé­lemlítésből« elővett grimasz, lihegésmentes célba érés, ahogy Katinka kitalálja kamerák előtti viselkedését. Egerszegi Krisztina edzésnaplói a medencére íródtak, nem a szárazföldre; Hosszú Katinka viszont nemcsak a vízben, a medencén túl is egyéni csúcsokra tör. Edzései az edzőteremben és azon túl is zajlanak.

Hosszú jelenléte ezért is lehet sokaknak irritáló. Idegenül új, nem simulékony jelenség, kikezdi, irritálja a sport intézményrendszerét (ami így van rendben, ahogy van, büszkeségtábláival, garantálva a pártpolitikai sikert). Céljai mindig távlatiak, és maximálisan kihasználja a lehetőségeket. Eddigi útja váratlan tettekkel, kirohanásokkal kövezett, individuális, tele sikerrel és kudarcokkal. Sokan nem tudnak mit kezdeni vele – és így könnyen kikezdhető. Egerszegi megszólalásai jóval versenyzőkora után értek be, ő beszédesen néma volt, és ma is ritkán, igen megfontoltan ad interjúkat, elsősorban anyaságáról, családi életé­ről beszél és az uszodától fenntartott távolságról. Szótlansága mégis ugyanolyan üzenetértékű, mintha beszélne (senki védelmében nem szólalt meg az utóbbi évek botrányai kapcsán, sem Szepesi Nikolett elítélésekor, sem Kiss László ügyében). Így talán könnyebben, ellentmondások nélkül szerethető, vagy­is felhőtlenebbül és kényelmesebben is, mint Hosszú Katinka.

Hosszú Katinka épp az ellentmondásaival érdekes. »Hisztériája« a női sport emancipációjának online verziója – leválik az államról és saját sportközösségéről, e közösség állami testéről/terhéről. Egy feudális és patriarchális, ókonzervatív rendszerben, ahol a sportolónő kislányszerepű vagy szép nő, vagy csak meghatott bajnok lehet, reflexiók nélkül. Hosszú már levakarhatatlan és kitörölhetetlen. Szerves része a sport nyelvének. Az úszónő – dresszei, edzései, utazásai, versenyei, rajongása az amerikai kosárlabdáért – médiafelület. Mondataihoz, mozgásához nincs szükség riporterre. Ráadásul egy-egy poszt úgy van felépítve, mintha minden máz és keret eltűnne: látszólag közvetlen kapcsolatban áll rajongójával, aki bárki lehet. Elég egy kép, egy szó, mondat vagy tábla, egy fotó. Egy szurkolás, egy like.”

A teljes cikk a csütörtök óta kapható Magyar Narancsban olvasható el.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?