Negyedik lett a férfi vízilabda-válogatott

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 11.

Sport

Az Egyesült Államok csapata ötméteresekkel győzte le a magyarokat.

A magyar férfi vízilabda-válogatott a negyedik helyen végzett a párizsi olimpián.

 Varga Zsolt szövetségi kapitány együttese az ötkarikás játékok vasárnapi zárónapján, a bronzmérkőzésen ötméteresekkel 11-8-ra kikapott az Egyesült Államoktól. Ez volt az utolsó még aktív olimpiai bajnok magyar pólós, Varga Dénes búcsúfellépése a nemzeti csapatban.

A magyar válogatott ezt megelőzően legutóbb az 1996-os atlantai olimpián veszítette el az utolsó mérkőzését a tornán.

Eredmény:

férfi vízilabda, a 3. helyért:

Egyesült Államok-Magyarország 11-8 (3-2, 1-1, 2-2, 2-3, 3-0) - ötméteresekkel

gólszerzők: Hallock 2, Hooper, Dodd, Cupido, Irving, Bowen, Daube 1-1, illetve Zalánki, Varga Dé. 2-2, Manhercz, Vigvári Vi., Nagy, Angyal 1-1

 Magyarország: Vogel Soma - Zalánki Gergő, Angyal Dániel, Jansik Szilárd, Varga Dénes, Manhercz Krisztián, Molnár Erik - cserék: Vámos Márton, Nagy Ádám, Vigvári Vince, Fekete Gergő, Hárai Balázs

Az amerikaiak szerezték az első gólt, majd két perc után Johnny Hooper lövése emberelőnyből a keresztlécről vágódott a képzeletbeli gólvonal mögé. A magyarok rögtön az első fórjukban egyenlítettek, Zalánki könnyedén lőtte át a blokkot. A rivális újra előnybe került, miután egy majdnem kivédekezett fór után szerencsésen került vissza az amerikai centerhez a labda. Percekig a kapusok játszották a főszerepet, majd a karrierje utolsó válogatott mérkőzését játszó olimpiai bajnok, Varga Dénes értékesített villámgyorsan egy előnyt. Az első negyedet mégis az amerikaiak nyerték, egy előnyt a szünet előtti utolsó pillanatban a falból értékesítettek (2-3).

A második negyed elején tűzijátékot rendeztek a magyar lövők egyetlen támadáson belül, de kétszer a kapus, egyszer-egyszer pedig a blokk és a kapufa állta a labda útját. Az ellenfél újabb fórt értékesítve duplázta meg előnyét, majd könnyen három lehetett volna a különbség, a kapufa ezúttal azonban megsegítette Vogelt. Az ellentámadásból Manhercz nagy góllal szépített. A nagyszünet előtt 40 másodperccel Zalánki harcolt ki ötméterest, Varga Dénes azonban a keresztlécre lőtt – a horvátok elleni elődöntőt is figyelembe véve sorozatban négy kihagyott ötösnél járt ekkor a csapat (3-4).

A fordulást követően rögtön jött a magyar egyenlítés, emberelőnyben Zalánki finom passzát Varga pöckölte a hálóba. A kivédekezett hátrány után elöl Hárai harcolt ki ítéletet, de Manhercz és Zalánki lövése sem hozott eredményt. A kontra után újra a vezetésért támadhatott a magyar csapat, ráadásul fórban, amit Vigvári értékesített. Az amerikaiak hosszú idő után újra betaláltak, Ben Hallock, a Pro Recco világklasszis centere úgy csavart a hálóba, hogy Fekete a nyakán lógott, a feje pedig gyakorlatilag a víz alatt volt. A rivális gyorsan fordított is, Max Irving gyönyörű pattintással csapta be Vogelt. A negyed utolsó egy percében a világ- és Európa-bajnok magyar kapusnak köszönhetően maradt a különbség, kétszer is emberhátrányban védett a Ferencváros klasszisa (5-6).

A magyarok utolsó nyolc percét Párizsban Nagy szép ejtése vezette fel, majd Vogel védései következtek, egyszer még Hallock fejét is „leüvöltötte”, miután olvasta a center gondolatait. Emberelőnyben Zalánki találta meg a blokkoló kezek erdejében az utat a hálóba, ezzel újra a magyaroknál volt az előny. A kétgólos különbségért támadhattak a magyarok emberelőnyben, Zalánki újra az előkészítő szerepében tűnt fel, tökéletes löbbölését Angyal húzta be a falból. Időkérésük után szinte rögtön megkapták az előnyt az amerikaiak, Alex Bowen lövésébe Vogel csak beleérni tudott. Egy kontra ítélet után újabb fórt kapott a riválist, és ki is egyenlített 1:59 perccel a vége előtt.

A túloldalon a negyedik olimpiáján szereplő Hárai hozta a kiállítást, Varga Zsolt időt kért, majd Vigvári kissé elkapkodott lövését védte a kapus. Vogel a kapujából kimozdulva labdát szerzett, Zalánki lövését hárította a kapus. A magyaroknál maradt a labda, de az eredmény nem változott, jöhettek az ötméteresek.

Első magyarként Varga újra kapufát találta el, majd Vigvári lövését fogta az amerikai kapus. Vogelnek ezúttal nem sikerült hárítania, Zalánki pedig a kapufára lőtt, ezzel véget ért a összecsapás.

A címlapkép a bronzmeccsen készült. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.