Rakonczay ismét úton, 68 kilométert evezett, borult is

  • narancs.hu
  • 2024. december 25.

Sport

A magyar extrém sportoló kelet-nyugati irányban kenuzza át az Atlanti-óceánt.

Rakonczay Gábor hétfőn elindult a Kanári-szigetekről, hogy 65 nap alatt 5000 kilométert megtéve kenuján átszelje az Atlanti-óceánt. Úgy tervezi, több ilyen óceáni expedícióra nem megy. 

A sportoló az első napon 68,5 kilométert haladt. Itt lehet követni, hol tart. Az indulás után két órával erős szelet kapott, egy nagyobb hullám hajnalban az oldalára fordította 42 nevű hajóját.

„Idebent, minden cucc átvágódik a jobb oldalra és szellőzőn jelentős víz jön a kabinba. Egy óra, mire mindent rendbe teszek…. A reggeli fényekben viszont már a tipikus táj fogad. A sziget már nem látszik. Az evés nehezen de megy, alvásból viszont összejött legalább 2 óra. Ami biztató, mint ahogy a szél is kezd 15-20 csomó közé beállni. …ez az első 24 óra. Az óceán bemutatkozott. A 42 bírja! Én pedig megélem az élményt” – olvasható  bejelentkezésében.

A sportoló a 24.hu írása szerint egy kabinnal ellátott speciális kenun halad. A jármű tervezője és építője Fa Nándor volt, Rakonczay új kabinnal, tőkesúllyal, kormányrendszerrel és más eszközökkel szerelte fel. Tesztelte is januárban egy 1400 kilométeres úton. 

Rakonczay Gábor 18 éve extrém sportoló, négyszer vitorlázta át az óceánt, kétszer evezett át rajta, kenun eddig csak ő szelte át. Győzött ultrafutó világbajnokságon.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.