Teszt: Volkswagen Polo 1.4 Comfortline

  • - winkler -
  • 2000. február 24.

Tranzit

Amikor a NATO egy lézerirányítású bombával kilőtte Milosevic franciaágyát, már sejtettem, hogy az emberiség - technikailag legalábbis - jó irányba halad. Mert egyrészt itt vannak a hatalmon levő háborús bűnösök derékaljrombolói, másrészt egyre erősebb az új kisautótrend. Az ezredfordulón minden épelméjű autógyár el akarja kényeztetni az átlagbélát, és ez legalább annyira dicséretes, mint az új hadászati doktrína.
Amikor a NATO egy lézerirányítású bombával kilőtte Milosevic franciaágyát, már sejtettem, hogy az emberiség - technikailag legalábbis - jó irányba halad. Mert egyrészt itt vannak a hatalmon levő háborús bűnösök derékaljrombolói, másrészt egyre erősebb az új kisautótrend. Az ezredfordulón minden épelméjű autógyár el akarja kényeztetni az átlagbélát, és ez legalább annyira dicséretes, mint az új hadászati doktrína.

Az új Polo kívülről nem különösebben érdekes, nagyjából olyan, mint egy metálfestésű Golf III messziről. Hanem belül - kis jóindulattal vagy részegen - simán nézhető sport- vagy legalábbis sportos autónak. A sebességváltó gombja nem alumínium, de valami fémes határozottan csillog rajta, a műszerek sem fehérek, ellenben az új trend szerint kéken világítanak.

Régi szerelmem az elektromos ablakemelő, ennek itt konkrétan két hátránya van. Az egyik, hogy becsípődésgátlós, tehát nem lehet egy ember fejét beleszorítani, mint az akciófilmekben, amikor kérik a pénzt vagy a fotókat. A másik hátrány, hogy a kapcsolója csak imádkozósáska-csuklótartással érhető el - a villanyablakot épp az elegáns mozdulat miatt kedvelnénk. Dzsojsztikos, fűthető külső tükrök, állítható magasságú ülés és egy regimentnyi szir-szar, aminek önmagában nincs reklámértéke, de hosszú távon jól érzi magát az ember tőle. Például a napellenző hátán a kis tükörnek elhúzható ajtaja van, a belső levegőkeringetést pedig nem lehet bekapcsolni, ha a fűtés az ablakra megy - ellenkező esetben váratlanul, de villámgyorsan párásodna be az összes ablak, olyankor pedig legalább öt kézre és nyolc viledára van szükségünk, ha nem akarunk meghalni; láttam én már ilyet.

Dupla légzsák,

pollenszűrő,

állítható magasságú szervókormány - ez tíz éve még luxusautó lett volna, húsz éve űrhajó. A kipörgésgátlóról nem tudom, mire jó, egyáltalán, miért kell a kipörgést meggátolni, az árát nyugodtan adhatták volna az árváknak. Részemről a blokkolásgátló sem előfeltétel; azzal is meg lehet csúszni, és a nélkül is hazaérhet az ember a tükörjégen, de megnyugtató, hogy van.

A rádió erősen fapados benyomást kelt, ha valaki ellopja és lebukik, az ügyvédje simán meggyőzheti a bírót védence pillanatnyi elmezavaráról - egyébként se nagyon lehet ellopni vagy más autóba szerelni. A magnó szokatlanul szépen szól, bár a gitárszólónál felhangosítani nem érdemes, mert akkor oda a hangminőség. A rádió ubskúr TA, TS, FA gombjai közel negyven percig bírták leplezni a tényt: nincs középhullám! Ez tényleg túlzás, hiába pöffeszkedek teljes kényelemben, ha a délutáni csúcsforgalomban nem hallgathatom Bolgár urat. Utánajártam: nem ez az új trend (mármint hogy nincs középhullám), csak egy Polo-kontingensbe régi rádiókat építettek, a többiben már van Bolgár úr.

Hogy az ülés magassága állítható, kis túlzás, a magasságállítás inkább az ülőlap hátradöntése, de az se rossz. Rendes, hangulatos a belső műanyag borítás, tapintás, színek, szag rendben, de a legjobb, hogy az ezredfordulós kiskocsi műszerfala erősen ralis, a kilométeróra és a fordulatszámmérő kerete fémesen csillog. És bár az álcsavarokat még egy amis tiszteletes sem hinné el, legalább jól néz ki.

Az 1.4-es Polo a maga 55 lóerejével

dicséretesen száguld,

piros lámpás presztízsrajtoknál sem hoz ránk szégyent. 3000-es fordulat felett szép, harcias hangja lesz, de a sportos morgás csak diszkréten hallatszik az utastérbe, valahogy úgy, mint amikor Micimackó segítségért kiáltott, de nem akart senkit megzavarni, vagy mint amikor egy lehalkított tévén Forma-1 közvetítés megy. A végsebességét nem próbáltam, de sztrádán csendesen, lazán, kényelmesen bírja a 150-es utazást, 140-nél pedig még kifejezetten fickósan ugrik, igaz, ez képtelenségnek tűnik, nem is nyomtam tovább a gázt.

Az igazi elmebaj a Polo új GTi-je lehet, 1.6-os, 16 szelepes motorral, 125 lóerővel - mondom, 55 lóval is tisztességesen megy, úgyhogy a GTi-változatot humanitárius okokból meg kellett volna tartani szimulátor-formában. Nyilván erősebbek a GTi-fékek (a csúcsmodell ára: 3,8 M Ft), de a sima 1.4-esben is úgy harapnak, hogy a kutyák rendszeresen előrerepülnek a kalaptartó kárpitról a visszapillantó tükörre, és akkor vészfékezésről még szó sem volt.

Ha valakinek van pénze új autóra, nekem ne mondja, hogy a kis fogyasztáson akarja behozni az árát; az új Polo kapható egyliteres motorral is, de a polgári közérzet és a biztonságos előzés alapja az 1400 köbcenti. Ezzel is el lehet ketyegni 6-7 literes fogyasztással, de ha valami ilyen pozitívan reagál a gázfröccsre, az embernek nincs szíve vánszorgásra fogni.

- winkler -

A Volkswagen Polo 1.4 Comfortline

ára 2 750 000 Ft (Porsche Pest)

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."