A „varázshegyes” főcím szép, szomorú mesét sejtet, a doktor és a gyűjtemény pedig valamiféle tudományos leltár felé billenti a képzeletünkben megjelenő hófödte tájat. Igaz ez annak ellenére is, hogy Levendel László képzőművészeti gyűjteménye nem az ismeretlenségből került elő, láthattuk többször az elmúlt húsz évben, könyvet is írtak róla.