A Master of Business Administration a világ legismertebb és egyszersmind legelterjedtebb egyetemi szintű végzettsége a menedzsment területén. Sikere javarészt annak köszönhető, hogy a nem közgazdász alapdiplomával rendelkezők számára is alapos tudást nyújt a menedzsmenttudományok különböző szegmenseiben, az operációmenedzsmenttől a marketingen át a pénzügytanig, megfelelő arányban kombinálva az elméleti és gyakorlati kérdések oktatását, valamint a vezetési és kommunikációs készségek fejlesztését, s így kiválóan felkészíti hallgatóit a felső vezetői pozíciók betöltésére. A képzés 20. század eleji létrejötte óta világszerte több száz egyetemen hallgatók százezrei szereztek MBA-diplomát, és elég csak fellapozni a The Economist egy aktuális számát, hogy láthassuk: népszerűsége máig töretlen. Az amerikai és nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzés igen jó befektetésnek tekinthető. Egy felmérés szerint az MBA-diplomások kezdő fizetése az Amerikai Egyesült Államokban évi 82 ezer, Közép-Európában pedig 30 500 dollár (15,3 millió, illetve hatmillió forint).
Természetesen az egyes képzések között mind árban és színvonalban (s így a későbbi elhelyezkedési és anyagi lehetőségekben), mind a képzés hangsúlyaiban erős különbségek tapasztalhatók, a hallgatók azonban - a magyar állami felsőoktatásban tapasztaltakkal szemben - az elismert MBA-kurzusokkal nem vásárolnak zsákbamacskát, több vezető gazdasági újság, illetve szervezet közöl évente különböző szempontok alapján összeállí-tott világrangsorokat (pl. http://www.topmba.com/, http://news.ft.com/businesslife/mba). A képzést fontolgatók így viszonylag kevés utánajárással megalapozottan választhatnak iskolát. Miután eldöntötték, hogy pénztárcájuk vastagsága mellett az odajárók szakmai tapasztalatai, az alumnusok elhelyezkedésének gyorsasága, kezdő fizetésük nagysága, illetve számtalan egyéb tényező közül melyek a számukra legfontosabbak későbbi élettervük szempontjából, néhány táblázat átböngészésével könnyedén hozzájuthatnak a megfelelő információkhoz. A nagy nyugati üzleti iskolák ráadásul igyekeznek minél inkább világossá tenni potenciális célközönségük számára profiljukat, honlapjaikon gyakorlatilag a felvételi menetétől kezdve a diplomázással és későbbi álláslehetőségekkel foglalkozó kérdésekkel bezárólag mindenről találhatunk információt. Magyarországon is egyre bővül az MBA-képzések választéka, szinte mindegyik, fővárosi és vidéki, patinás és kevésbé patinás felsőoktatási intézmény, illetve magániskola kínál ilyen programokat.
Összesített rangsor
hazánkban nem készül ugyan, de a www.topmba.hu-n tizennyolc szempont alapján találhat az érdeklődő összehasonlítást a hazai képzésekről, a költségektől kezdve az átlagos csoportlétszámon át a lemorzsolódási arányig. (Sajnos a elhelyezkedési és későbbi fizetésbeli különbségekről itt sem juthatunk információkhoz.)
A honlapról megtudhatjuk, az ár tekintetében az országhatárokon belül a Central European University IMM Executive MBA-programja vezeti a mezőnyt, a tizennyolc hónapos képzés tandíja 11,4 millió forint, míg a Miskolci Egyetem 760 ezer forinttal is megelégszik. Igaz, az előbbi program magas szintű nemzetközi akkreditá-cióval bír, két diplomát ad, öt országban zajlik, és a Financial Times listáján is igen előkelő helyet foglal el.
A képzéseket az állami felsőoktatásban megszerezhető gazdasági diplomáktól elsősorban nem az oktatott tárgyak, hanem inkább a hallgatók és oktatók hozzáállása, valamint az intézmények szolgáltatási szemlélete különbözteti meg. Ormos Mihály, az egyik legnagyobb MBA-hallgatói részvétellel bíró Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa kérdésünkre elmondta, a rendszeres hallgatói értékelésekből kiderül, hogy diákjaik egyértelműen támogatják a komoly követelményrendszert, nyilván azért, mert tisztá-ban vannak azzal, hogy többek között ez adja a diplomájuk értékét. Az adjunktus szerint például hallgatóik körében gyakorlatilag megszűnt a puskázás, mivel cikinek számít.
Ormos meglátásában az MBA-képzés, illetve -diploma a világon mindenhol nagyjából ugyanazt jelenti, a világ és ma már Magyarország különböző MBA-programjai alaptárgyaik tekintetében igen egységesnek mondhatóak. Az oktató szerint gyakorlatilag nincs olyan jelentős hazai cég, melynek vezetői, munkatársai között ne lenne végzett hallgatójuk. Így képzésük színvonala, a diploma megszerzéséhez szükséges munkamennyiség mindenki számára ismert, nem szorul ma itthon különösebb magyarázatra, hogy milyen tudással bír az, aki náluk végzett.
Az MBA-képzések csáberejét
némiképp csökkenti, hogy a fejvadászok általános véleménye szerint egy ilyen diploma ma még nem jelent kifejezett előnyt a magyar munkaerőpiacon. Horváth Attila, a Mayer & Field Consulting ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: cégükhöz az elmúlt öt évben nem érkezett olyan megkeresés, amelyben a megrendelő kifejezett kívánsága lett volna, hogy az állásra pályázók MBA-végzettséggel rendelkezzenek. Horváth úgy véli, miután az ilyen diploma megléte Magyarországon gyakorlatilag sehol sem kritérium, sokkal fontosabb a jelölt előéletének, addigi teljesítményének minősége.
Bucsai András, a Grafton személyzeti tanácsadója is hasonló tapasztalatokról számolt be: "Akárhány külföldi vagy magyar vállalat kereste meg cégünket, sosem kötötték ki az MBA-diplomát, sőt, olyannyira a már megszerzett szakmai tapasztalatokon van a hangsúly, hogy gyakorta az egyetemi diploma szakja sem számít." Bucsai elmondása szerint a különböző hazai MBA-programok színvonalát tanácsadói részről nem igazán tudják megítélni, az interjúkon erről meglehetősen kevés derül ki, a hazai képzésekről pedig nem készülnek rangsorok. A tanácsadó úgy véli, Magyarországon jelenleg az MBA-diploma nem számít biztosan megtérülő befektetésnek, hiszen megszerzésének költségei elég súlyosak, megléte viszont egyelőre a vezető pozíciók betöltéséhez sem követelmény, és jobb fizetés sem feltétlenül jár vele. Mindemellett problémás az is, hogy nálunk sokan egyből egyetem után, még frissdiplomásként elvégzik az MBA-t, pedig annak igazán akkor van értelme, ha az üzletemberek 10-15 év szakmai tapasztalat után ülnek vissza az iskolapadba frissíteni tudásukat.
A külföldi iskolák hazai piacképességéről Horváth Attila kifejtette, hogy a top MBA-képzéseken jó eredménnyel végzők többségében eleve külföldön helyezkednek el, hiszen a vezető cégek még a tanulmányok ideje alatt lehalásszák ezeket a diákokat. Bucsai szerint a külföldi MBA-diploma nálunk többnyire csak annyiban ér többet az itthon szerzettnél, hogy aki kinn végezte tanulmányait, az valószínűleg külföldi munkatapasztalattal is bír. Ez utóbbi viszont már sokat számíthat.
Míg azonban évekkel ezelőtt az Egyesült Királyságban hasonló elfogadottsága volt az MBA-diplomáknak, mint most nálunk, mára ott már keresett végzettséggé, s így megszerzése jól megtérülő befektetéssé vált - véli a Grafton munkatársa. Bucsai András elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben nálunk is hasonló folyamat játszódik le, annál is inkább, mert a Bologna-folyamat gyökeresen át fogja alakítani az egyes diplomák piaci értékét.
