„Isten titkai maradnak”

Fráter Erzsébet botanikus a Biblia növényeiről

Tudomány

Van-e nyoma a Szentírásban a klímaválságnak? Az aszalt gyümölcs lenne a mennyei manna? Számtalan növénytani tudományos és ismeretterjesztő munka után a tudós az utóbbi években főleg a Biblia növényeit és ételeit tanulmányozza.

Magyar Narancs: Azt írja, hogy a Bibliában lévő növényeknek erős szimbolikájuk van, és félreviheti az értelmezést, ha ezeket nem ismerjük.

Fráter Erzsébet: Vegyük a példázatot a búzáról és a konkolyról. Ebben az elvetett búzamagok közé az ördög is beleveti a magáét, a konkolyszemeket. A példázat arra tanít, hogy nem a te dolgod az ítélkezés: ne kezdd el gyomlálgatni a búzát, mert amikor a konkolyt téped, maga a búza is sérül. Ám, amit a magyar nyelv konkolynak hív, az egy nagyon szép, rózsaszín virágú szegfűféle, amit könnyű kihúzni a talajból, és könnyű megkülönböztetni is egymástól a két növényt. Amikor Károli Gáspárék lefordították magyarra a Bibliát, a 16. században leggyakoribb gabonagyomot írták bele a példázatba, nem is sejtvén, hogy a Szentföldön nem él konkoly. Létezik viszont a konkolyperje nevű gyakori gabonagyom, amely tényleg úgy néz ki, mint a búza, a gyökere bojtos és összefonódik a búza gyökérzetével. Egy ott élő embernek rögtön ez a kép jelent meg, segítve megérteni az üzenetet.

Persze nem minden tévedés zavarja meg az értelmezést, gondoljunk az égő csipkebokorra. Mózest a pusztában az égő csipkebokor mellett szólította meg az Úr, kiadva a feladatot, hogy vezesse ki a zsidó né­pet Egyiptomból. Az égő tüskebokrot Károliék vadrózsának vagyis csipkebokornak fordították, ez nem honos a Sinai-félszigeten, ám az üzenet lényegét tekintve szinte lényegtelen, hogy mi égett ott. Ugyanez áll a Mózes készítette szent sátorra és a szövetségi ládára, a frigyládára. A héber szövegben sittimfa áll, amit Károli, nem tudván, mi az, meg is hagyott sittimnek. Az új fordítás viszont akácfát írt, ami nagy tévedés, hiszen az akác amerikai növény. A legújabb fordításban viszont már a helyes megoldás, az akácia áll.

MN: A Biblia növényei című könyvéből megtudjuk, miből készülhetett a keresztfa, és miből a töviskorona.

FE: Általában az a kép van előttünk, amit a képzőművészet determinált, és így a középkori reneszánsz festők ábrázolása alapján képzeljük el, akiknek a Biblia volt az egyik leggyakoribb témájuk. Ám ők a saját koruk díszletei közé helyezték a jeleneteket, az arra jellemző ruhákat, bútorokat, helyszíneket festették meg. Így kapott Jézus hatalmas tüskés töviskoszorút, általában az Amerikából a 16. században betelepített lepényfa tüskéit. De Jeruzsálemben nem élt ilyen növény, csak sokkal kisebb tüskés cserjék voltak. Nálunk, a botanikus kertben meg is található két ilyen faj. Összeállítottam egy Biblia-sétát 12 állomással, annak egyik pontja a tövises növények bemutatása.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.