Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Interjú

„A gondolkodás autonóm”

Farkas Katalin filozófus az elme működéséről

Tudomány

Mit tudhatunk meg a világról, saját elménkről, és egyáltalán honnan tudjuk, hogy mit tudunk, hogyan férünk hozzá a saját gondolatainkhoz? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik Farkas Katalin, a Central European University oktatója, akit nemrég választottak meg az Európai Analitikus Filozófiai Társaság elnökének.

 

Magyar Narancs: Mi van, és azt honnan tudjuk?

Farkas Katalin: Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az analitikus filozófiának általam képviselt része, az elmefilozófia és az ismeretelmélet. Mi a következőképpen osztjuk fel a filozófiát: a metafizika foglalkozik azzal, hogy mi van, az ismeretelmélet azt fürkészi, hogyan ismerjük meg azt, ami van, az értéktan két nagy alosztálya, a morál és az esztétika a helyes/helytelen és szép/csúnya tengelyen próbálja meg értékelni ezeket az ismereteket. Az elmefilozófia a metafizikának az a része, mely kifejezetten az emberi elmére vonatkoztatva teszi fel a „mi van” kérdését. Ez az analitikus filozófia egyik legaktívabb részterülete.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Előfizetek Előfizető vagyok, bejelentkezem
Előző cikk a rovatban Pilóta nélkül Pilóta nélkül
Következő cikk a rovatban Kioltják egymást Kioltják egymást

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Kritika

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

Kritika

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

Kritika

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

Kritika

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

Kritika

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A szerk.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.