Interjú

„A gondolkodás autonóm”

Farkas Katalin filozófus az elme működéséről

Tudomány

Mit tudhatunk meg a világról, saját elménkről, és egyáltalán honnan tudjuk, hogy mit tudunk, hogyan férünk hozzá a saját gondolatainkhoz? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik Farkas Katalin, a Central European University oktatója, akit nemrég választottak meg az Európai Analitikus Filozófiai Társaság elnökének.

 

Magyar Narancs: Mi van, és azt honnan tudjuk?

Farkas Katalin: Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az analitikus filozófiának általam képviselt része, az elmefilozófia és az ismeretelmélet. Mi a következőképpen osztjuk fel a filozófiát: a metafizika foglalkozik azzal, hogy mi van, az ismeretelmélet azt fürkészi, hogyan ismerjük meg azt, ami van, az értéktan két nagy alosztálya, a morál és az esztétika a helyes/helytelen és szép/csúnya tengelyen próbálja meg értékelni ezeket az ismereteket. Az elmefilozófia a metafizikának az a része, mely kifejezetten az emberi elmére vonatkoztatva teszi fel a „mi van” kérdését. Ez az analitikus filozófia egyik legaktívabb részterülete.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.