Kamupártok 9. – A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt

Választás 2014

Mozgalomból párt, program helyett – na, mennyi? – tizenkét pont. A haza nem eladó, védelméhez csak a történelmi alkotmány és a devizahitelek eltörlése kell, és a népi kultúra feltámasztása. Sorozatunk utolsó része.

„Mozgalmunk létrejöttének számos okát sorolhatnánk az elmúlt évtizedek alatt hazánkban történt, a közösséget súlyosan érintő visszaélések, korrupciós ügyek, hozzá nem értő vezetés, szándékos és öncélú károkozás stb. közül” – áll a párt információs honlapján, ahol nem kell sokat keresgélnünk ahhoz, hogy rábukkanjunk, mi a legfőbb célja a tavaly májusban létrejött mozgalomnak, mely azóta egyébként párt lett: „Hazánk, Magyarország fennmaradásának elérése. Egy élhetőbb ország létrehozása.” No, de mi is a legfőbb oka annak, hogy hazánkban az élet ma kevésbé vidám, mint a régi szép időkben? A válasz erre is rendkívül egyszerű: a devizahitel. „Kásler Árpád (a mozgalom atyja – F. Zs.) úgy öt éve indult el a devizaügyek kapcsán, aztán mozgalommá, majd később párttá alakultunk – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Uzsokiné Lakó Éva, a párt budapesti és Pest megyei kapcsolattartója. – Azért döntöttünk így, mert a jelenlegi pártok nem képviselik sem a devizahitelesek, sem általában a polgárok érdekeit. A rendőrség büntet és nem véd, közbiztonság nincs. A tisztességes ember kilép az utcára és megbüntetik. Mi nem csalni akarunk, hanem ez ellen fellépni. Persze, akik a rendszert építették, mást szeretnének.”

Ez a hivatalos logo

Ez a hivatalos logo

 

Uzsokiné azt is elmondta, civilként hiába tiltakoztak, demonstráltak, szólaltak fel különböző fórumokon, nem hallgatták meg őket, sokszor pedig elutasító választ kaptak. És akkor jött a devizahitel, ami „az egyik legnagyobb csalás, ami a magyar emberekkel megtörtént”. Kásler Árpád – aki akkorra már rég megalakította a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét (BAÉSZ) és többek között magáénak tudhatta a Rendszerváltó Mozgalom Párt (RVMP) elnöki posztját is – nagygyűlést tartott Gyulán, és már meg is született a mozgalom. Aztán gyorsan programjuk részévé és követendő irányelvvé tették a Magyarok VIII. Világkongresszusán elfogadott, „A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új magyar meghatározása” című tanulmányát, és felesküdtek a devizahitelesek megmentésére.

Az idei választásra legfőbb követeléseiket természetesen tizenkét pontban szedték össze, köztük az első: „A Haza Nem Eladó!” – így, csupa nagybötűvel. Van azért még szó a kétkamarás parlamentről, a politikai felelősségvállalásról, az oktatásról vagy a történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállításáról is – ez utóbbi azért fontos, mert „ez az egyetlen, ami megvédi a magyar embert” – tudtuk meg Uzsokinétól. „A tizenkét pont a mérvadó, de van egyébként egy konkrét, kidolgozott programunk is, amin folyamatosan dolgozunk, addig azonban, amíg nincs kész teljes terjedelmében, nem akarjuk nyilvánosságra hozni” – tette hozzá a párt fővárosi kapcsolattartója.

Egyébként nincs is rá nagy szükség, hiszen akár azt kérdeztük, mivel kívánják meggyőzni választóikat, akár azt, hogyan akarják hazacsalogatni a külföldre vándorló fiatalokat, a válasz minden esetben ugyanaz volt: természetesen a deviza- és egyéb hitelek eltörlésével és adóamnesztiával. „Ha kormányra kerülnénk, minden hitelt eltörölnénk, adó- és bankamnesztiát hirdetnénk, kisegítenénk a kis- és középvállalkozókat, akiket a legjobban megnyomorgattak – foglalta össze Uzsokiné, majd hozzátette. – A fiatalok is azért mennek el külföldre, mert az itthoni fizetésükből nem tudták fizetni hitelüket. Ha ez nem lesz probléma, örömmel hazajönnek, hiszen itt van a családjuk, gyökereik és a honvágy úgyis hazahúzza őket.” Örül a szívünk, hogy a fiatalok kivándorlásának oka ennyire egyszerű, hazajövetelük megoldása pedig ily egyszerű.

Kásler Árpád megmondja

Kásler Árpád megmondja

Fotó: MTI

Azért ne gondoljuk, hogy csak a devizahitel a fontos: itt van rögtön például a nemzeti-népi kultúra újjáélesztése, melyre szintén nincs még kidolgozott program, de hát ez is egy olyan dolog, melyet együtt kell összeraknia fiatalnak és idősnek egyaránt. „Ráadásul a történelmünkben is sok hazugság van, ezért egy új és egészséges történelmet kell alkotnunk, szintén együtt” – mondta el Uzsokiné. Talán a Kásler Árpád hivatalos honlapján fellelhető, a párton belüli egységes ruházat kialakítására tett törekvések e közös kultúra első állomása. Mindenesetre a mozgalom címerével ellátott piros pólók és polármellények viselete minden tagra – nem csak a vezetőségre! – kötelező jellegű.

„Ismeri az ország valódi anyagi helyzetét? Nem, ezt ma csak a jelenlegi kormányzat bennfentesei ismerik, de mégsem igazodnak hozzá. Tehát, legyen racionális és józan, válassza azt, aki nem ígér, hanem cselekszik, nemcsak majd, hanem már most” – szólnak a néphez, és közben akár még a kampányt is felfüggesztik egy napra, hogy testületileg – úgy háromszázan az aktivisták és képviselőjelöltek közül – kivonuljanak Szarvasra, és mentelmi jogukkal élve megakadályozzák egy család kilakoltatását. Vagy esetleg felkérnek olyan fiatal rappereket, akik szájából az „én látom a sorsom, hogy nem lesz itt változás, amit fent csinálnak, az a hazaárulás, történelmünk gyalázzák ezek a senkik, április hatodikán ellenük fogunk menni” sorok folynak ki, miközben A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt piros egyenruhájában feszítenek.

Ezek után nincs is miért csodálkozni, hogy szimpatizánsaik tábora napról napra csak nő. „Nagyon sokan csatlakoztak hozzánk, főként középkorúak, többségében a 30–50 éves korosztályból, de az utolsó hetekben a fiatalok is elkezdtek özönleni” – mesélte Uzsokiné, aki szerint nagyon jó tapasztalatok érték a párt tagjait és aktivistáit a kampányidőszakban, hiszen ők azok, akik mindig mindenütt ott vannak, az utcán, az emberek között. „Az emberek nagyon boldogok, hogy vagyunk, és imádkoznak értünk.”

Ilyen hátszéllel nem is csoda, ha bizakodva tekintenek a jövőbe. „Mi a kétharmados többségre gyúrunk – jelentett ki magabiztosan Uzsokiné. – Ha tiszta lesz a választás, akkor biztosan bejutunk a parlamentbe, ha viszont csalnak, akkor bármi lehet. Mi azért bízunk abban, hogy sok tisztességes magyar ember van, aki nem szeretne mást, csak megmenekülni az elmúlt 24 évtől.”

Sorozatunk korábbi részei: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.