Kamupártok 9. – A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt

Választás 2014

Mozgalomból párt, program helyett – na, mennyi? – tizenkét pont. A haza nem eladó, védelméhez csak a történelmi alkotmány és a devizahitelek eltörlése kell, és a népi kultúra feltámasztása. Sorozatunk utolsó része.

„Mozgalmunk létrejöttének számos okát sorolhatnánk az elmúlt évtizedek alatt hazánkban történt, a közösséget súlyosan érintő visszaélések, korrupciós ügyek, hozzá nem értő vezetés, szándékos és öncélú károkozás stb. közül” – áll a párt információs honlapján, ahol nem kell sokat keresgélnünk ahhoz, hogy rábukkanjunk, mi a legfőbb célja a tavaly májusban létrejött mozgalomnak, mely azóta egyébként párt lett: „Hazánk, Magyarország fennmaradásának elérése. Egy élhetőbb ország létrehozása.” No, de mi is a legfőbb oka annak, hogy hazánkban az élet ma kevésbé vidám, mint a régi szép időkben? A válasz erre is rendkívül egyszerű: a devizahitel. „Kásler Árpád (a mozgalom atyja – F. Zs.) úgy öt éve indult el a devizaügyek kapcsán, aztán mozgalommá, majd később párttá alakultunk – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Uzsokiné Lakó Éva, a párt budapesti és Pest megyei kapcsolattartója. – Azért döntöttünk így, mert a jelenlegi pártok nem képviselik sem a devizahitelesek, sem általában a polgárok érdekeit. A rendőrség büntet és nem véd, közbiztonság nincs. A tisztességes ember kilép az utcára és megbüntetik. Mi nem csalni akarunk, hanem ez ellen fellépni. Persze, akik a rendszert építették, mást szeretnének.”

Ez a hivatalos logo

Ez a hivatalos logo

 

Uzsokiné azt is elmondta, civilként hiába tiltakoztak, demonstráltak, szólaltak fel különböző fórumokon, nem hallgatták meg őket, sokszor pedig elutasító választ kaptak. És akkor jött a devizahitel, ami „az egyik legnagyobb csalás, ami a magyar emberekkel megtörtént”. Kásler Árpád – aki akkorra már rég megalakította a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét (BAÉSZ) és többek között magáénak tudhatta a Rendszerváltó Mozgalom Párt (RVMP) elnöki posztját is – nagygyűlést tartott Gyulán, és már meg is született a mozgalom. Aztán gyorsan programjuk részévé és követendő irányelvvé tették a Magyarok VIII. Világkongresszusán elfogadott, „A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új magyar meghatározása” című tanulmányát, és felesküdtek a devizahitelesek megmentésére.

Az idei választásra legfőbb követeléseiket természetesen tizenkét pontban szedték össze, köztük az első: „A Haza Nem Eladó!” – így, csupa nagybötűvel. Van azért még szó a kétkamarás parlamentről, a politikai felelősségvállalásról, az oktatásról vagy a történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállításáról is – ez utóbbi azért fontos, mert „ez az egyetlen, ami megvédi a magyar embert” – tudtuk meg Uzsokinétól. „A tizenkét pont a mérvadó, de van egyébként egy konkrét, kidolgozott programunk is, amin folyamatosan dolgozunk, addig azonban, amíg nincs kész teljes terjedelmében, nem akarjuk nyilvánosságra hozni” – tette hozzá a párt fővárosi kapcsolattartója.

Egyébként nincs is rá nagy szükség, hiszen akár azt kérdeztük, mivel kívánják meggyőzni választóikat, akár azt, hogyan akarják hazacsalogatni a külföldre vándorló fiatalokat, a válasz minden esetben ugyanaz volt: természetesen a deviza- és egyéb hitelek eltörlésével és adóamnesztiával. „Ha kormányra kerülnénk, minden hitelt eltörölnénk, adó- és bankamnesztiát hirdetnénk, kisegítenénk a kis- és középvállalkozókat, akiket a legjobban megnyomorgattak – foglalta össze Uzsokiné, majd hozzátette. – A fiatalok is azért mennek el külföldre, mert az itthoni fizetésükből nem tudták fizetni hitelüket. Ha ez nem lesz probléma, örömmel hazajönnek, hiszen itt van a családjuk, gyökereik és a honvágy úgyis hazahúzza őket.” Örül a szívünk, hogy a fiatalok kivándorlásának oka ennyire egyszerű, hazajövetelük megoldása pedig ily egyszerű.

Kásler Árpád megmondja

Kásler Árpád megmondja

Fotó: MTI

Azért ne gondoljuk, hogy csak a devizahitel a fontos: itt van rögtön például a nemzeti-népi kultúra újjáélesztése, melyre szintén nincs még kidolgozott program, de hát ez is egy olyan dolog, melyet együtt kell összeraknia fiatalnak és idősnek egyaránt. „Ráadásul a történelmünkben is sok hazugság van, ezért egy új és egészséges történelmet kell alkotnunk, szintén együtt” – mondta el Uzsokiné. Talán a Kásler Árpád hivatalos honlapján fellelhető, a párton belüli egységes ruházat kialakítására tett törekvések e közös kultúra első állomása. Mindenesetre a mozgalom címerével ellátott piros pólók és polármellények viselete minden tagra – nem csak a vezetőségre! – kötelező jellegű.

„Ismeri az ország valódi anyagi helyzetét? Nem, ezt ma csak a jelenlegi kormányzat bennfentesei ismerik, de mégsem igazodnak hozzá. Tehát, legyen racionális és józan, válassza azt, aki nem ígér, hanem cselekszik, nemcsak majd, hanem már most” – szólnak a néphez, és közben akár még a kampányt is felfüggesztik egy napra, hogy testületileg – úgy háromszázan az aktivisták és képviselőjelöltek közül – kivonuljanak Szarvasra, és mentelmi jogukkal élve megakadályozzák egy család kilakoltatását. Vagy esetleg felkérnek olyan fiatal rappereket, akik szájából az „én látom a sorsom, hogy nem lesz itt változás, amit fent csinálnak, az a hazaárulás, történelmünk gyalázzák ezek a senkik, április hatodikán ellenük fogunk menni” sorok folynak ki, miközben A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt piros egyenruhájában feszítenek.

Ezek után nincs is miért csodálkozni, hogy szimpatizánsaik tábora napról napra csak nő. „Nagyon sokan csatlakoztak hozzánk, főként középkorúak, többségében a 30–50 éves korosztályból, de az utolsó hetekben a fiatalok is elkezdtek özönleni” – mesélte Uzsokiné, aki szerint nagyon jó tapasztalatok érték a párt tagjait és aktivistáit a kampányidőszakban, hiszen ők azok, akik mindig mindenütt ott vannak, az utcán, az emberek között. „Az emberek nagyon boldogok, hogy vagyunk, és imádkoznak értünk.”

Ilyen hátszéllel nem is csoda, ha bizakodva tekintenek a jövőbe. „Mi a kétharmados többségre gyúrunk – jelentett ki magabiztosan Uzsokiné. – Ha tiszta lesz a választás, akkor biztosan bejutunk a parlamentbe, ha viszont csalnak, akkor bármi lehet. Mi azért bízunk abban, hogy sok tisztességes magyar ember van, aki nem szeretne mást, csak megmenekülni az elmúlt 24 évtől.”

Sorozatunk korábbi részei: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.