A rontás virágai – Közjogi rendszer

  • narancs.hu
  • 2014. április 6.

Választás 2014

Sokszor tűnt esetlegesnek, kapkodónak a kormányzati szakpolitika – ám a csapásirány jól kivehető. Az Orbán-kormány akár a saját választási ígéreteivel is szembemenve, brutális célratöréssel alapozta meg legfontosabb társadalmi szövetségeseinek és támogatóinak anyagi jólétét. Sorozatunk zárása a közjogi átalakulást regisztrálja.

Saját szájíz szerint

A Fidesz-kétharmad első és legfontosabb ténykedése az ország átalakításához szükséges jogi és alaptörvényi keretek megteremtése, s ezzel párhuzamosan az 1989-es jogállami keretek lebontása volt. Az 1989-es alkotmány helyébe lépett gránitszilárdságú, ámbár többször módosított alaptörvény nemcsak közjogi változásokat hozott, hanem erőteljesen vitatott politikai deklarációk tömkelegét is tartalmazza. A Nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumban – az alkotmánytól eltérően – nemcsak istent és a kereszténységet említik, de az 1949-es alkotmány érvénytelenségét is deklarálják – holott a 2010-es parlament is annak alapján alakult meg. A hitvallás szerint Magyarország 1944-ben elveszítette szuverenitását és azt csak 1990-ben szerezte vissza, addig önrendelkezéssel nem bírt – s ezzel újfent önellentmondásba keveredik, hisz az első szabadon választott parlament megalakulásának napját, 1990. május 2-át tekinti „hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének”.

Az alaptörvény díszkiadása

Az alaptörvény díszkiadása

Fotó: MTI

A szöveg a házasság fogalmát a férfi-nő viszonyrendszerre szűkíti, és az e viszonyra épülő családot nemzetmegtartó erőnek minősíti. Ugyanakkor állampolgári kötelezettségként rögzíti, hogy a nagykorú gyermek köteles szüleiről gondoskodni. Ugyancsak ide, az alapvetések közé pakolták be a sokat vitatott, majd alkotmányellenesnek ítélt Átmeneti rendelkezések számos passzusát, többek között az MSZMP-nek és társszerveinek a kommunista diktatúráért viselt elévülhetetlen felelősségét; e felelősségben a jogutódok (tehát az MSZP) is osztoznak. A kommunista rendszer bűneinek feltárására létre kell hozni a Nemzeti Emlékezet Bizottságát is. Ebben a részben jelenik meg a korábbi alkotmányos előíráshoz képest új elem is: a megváltozott kétharmados szabály. Míg ugyanis az 1989-es alkotmányban létezett az ún. nagy kétharmad (vagyis az összes képviselő kétharmadának szavazata), addig az alaptörvény már csak a korábbi kis kétharmadot, azaz a jelen lévő képviselők kétharmadát követeli meg az alkotmányozó többséget igénylő döntéshez.

Változott a szöveg szerkezete is – míg az 1989-es alkotmány először az államhatalmi szerveket tárgyalja, addig az alaptörvény a jogok és kötelezettségek katalógusával indít. A korábbi alapjogi katalógushoz képest változás, hogy bekerült a magzati élet védelme (ezt korábban az AB az élethez való jogból vezette le abortuszdöntéseiben). Nevesítették az önvédelem jogát is: mindenkinek joga van a törvényi előírások között a testi épsége vagy tulajdona elleni jogtalan támadás elhárításához. Újraírták – korlátozták – azonban a vallásszabadságot: a vallási közösségek egyházzá nyilvánítása a parlament jogköre lett, az állam és a vallási közösségek „együttműködésének biztosítása” céljából. Megváltozott a szólás- és sajtószabadság szabályozása is, létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, élén a Médiatanáccsal, melynek tagjait a parlament kétharmada választja, elnökét a miniszterelnök jelöli ki 9 évre. Alaptörvényben tiltották meg a fizetett politikai hirdetéseket, miután az AB ezt a tilalmat a választási eljárási törvényben alkotmányellenesnek ítélte.

Változott a választójog is: eltörölték annak magyarországi lakóhelyhez kötését. Csökken a parlament létszáma (386-ról 199-re), újraszabták a teljes választási rendszert, a választókerületeket, az eljárási és kampányfinanszírozási szabályokat. A nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi szavazók támogatásával parlamenti képviselethez, vagy megfelelő mennyiségű szavazat híján szószóló delegálásának jogához jutnak. Visszahozták az önkormányzati képviselők és polgármesterek parlamenti képviselőségének 1994-ben eltörölt összeférhetetlenségét. A köztársasági elnök ezentúl feloszlathatja a parlamentet, ha az március 31-ig nem fogadja el a költségvetést. Bekerült a népszavazási tilalmak közé az alaptörvény módosítása – korábban ez a tilalom az alkotmányban nem, csak az AB alkotmányértelmezésében szerepelt.

Új elem a közpénzügyek részletes szabályozása: az államadósság alakulásához kötötték a költségvetési szabályokat, miszerint törekedni kell előbbi csökkentésére. Ennek felügyeletét a Költségvetési Tanácsra bízták, melynek előzetes hozzájárulása nélkül a költségvetés nem fogadható el.

Kibővítették az AB létszámát (11-ről 15-re), növelték a bírák hivatali idejét (9-ről 12 évre), de megszüntették az újraválaszthatóságot. Új elem, hogy a testület elnökét nem a bírák, hanem a parlament választja. Szűkült az indítványozási lehetőségünk akkor, amikor eltörölték az actio popularis intézményét, mert ezentúl már csak az ombudsmanon keresztül lehet – érintettség esetén – törvények utólagos normakontrollját kérni. Megjelent ugyanakkor az alkotmányjogi panasz, mely bírósági ítéletek alkotmányossági felülvizsgálatát jelenti. Korlátozták az AB hatáskörét: amíg az államadósság meghaladja a hazai össztermék felét, a közpénzeket, adókat, illetéket, költségvetést szabályozó törvények alkotmányellenességét kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben lehet felülvizsgálni és megsemmisíteni – az alapvetően eljárási szabályok megsértéséből eredő közjogi érvénytelenségen túl. Az alaptörvény hatálybalépése előtt elfogadott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik – kivéve, ha az AB ezek megállapításait újólag deklarálja döntéseiben.

Változott az igazságszolgáltatás rendszere is. Az eddigi legfőbb bírói fórum helyett létrehozták az Országos Bírói Hivatalt, melynek elnökét kétharmaddal 9 évre választják, és akinek nemcsak ügyek áthelyezésére, de a bírák felmentésének kezdeményezésére is joga van. Hatról kilenc évre növelték a legfőbb ügyész hivatali idejét, kétharmados többséghez kötötték a megválasztását, parlamenti interpellálhatóságát pedig megszüntették – holott kizárólag a parlamentnek felelős. Ha a parlament nem tud új ügyészt választani, a lejárt mandátumú személy marad hivatalában.

Felszámolták a többes ombudsmani rendszert, egyetlen alapjogi biztos maradt. A korábbi külön ombudsmani feladatokat szintén kétharmaddal választott helyettesek látják el. Így szűnt meg a magyar közjogi újításnak számító adatvédelmi biztos pozíciója is, helyette adatvédelmi hatóságot hoztak létre. Összevonták a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Négyről öt évre növelték az önkormányzatok mandátumát, és azt is beleírták az alaptörvénybe, hogy a következő általános önkormányzati választásokat 2014 októberében kell megtartani.

És hogy mindezt ne felejtsük el, április 25-ét az alaptörvény napjává nyilvánítják – mintha lenne ezen bármi ünnepelnivaló.

Online sorozatunk a Magyar Narancs e heti számában megjelent átfogó cikk részleteit közli szombaton és vasárnap, a különleges helyzetre való tekintettel már a megjelenés után pár nappal. Az elmúlt négy évet áttekintő fejezetek szerzői: Ballai József, Horváth Marcella, Tamás Gábor, Teczár Szilárd és Urfi Péter. Lásd még: kultúra, oktatás, adópolitika, mezőgazdaság.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.