A rontás virágai – Közjogi rendszer

  • narancs.hu
  • 2014. április 6.

Választás 2014

Sokszor tűnt esetlegesnek, kapkodónak a kormányzati szakpolitika – ám a csapásirány jól kivehető. Az Orbán-kormány akár a saját választási ígéreteivel is szembemenve, brutális célratöréssel alapozta meg legfontosabb társadalmi szövetségeseinek és támogatóinak anyagi jólétét. Sorozatunk zárása a közjogi átalakulást regisztrálja.

Saját szájíz szerint

A Fidesz-kétharmad első és legfontosabb ténykedése az ország átalakításához szükséges jogi és alaptörvényi keretek megteremtése, s ezzel párhuzamosan az 1989-es jogállami keretek lebontása volt. Az 1989-es alkotmány helyébe lépett gránitszilárdságú, ámbár többször módosított alaptörvény nemcsak közjogi változásokat hozott, hanem erőteljesen vitatott politikai deklarációk tömkelegét is tartalmazza. A Nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumban – az alkotmánytól eltérően – nemcsak istent és a kereszténységet említik, de az 1949-es alkotmány érvénytelenségét is deklarálják – holott a 2010-es parlament is annak alapján alakult meg. A hitvallás szerint Magyarország 1944-ben elveszítette szuverenitását és azt csak 1990-ben szerezte vissza, addig önrendelkezéssel nem bírt – s ezzel újfent önellentmondásba keveredik, hisz az első szabadon választott parlament megalakulásának napját, 1990. május 2-át tekinti „hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének”.

Az alaptörvény díszkiadása

Az alaptörvény díszkiadása

Fotó: MTI

A szöveg a házasság fogalmát a férfi-nő viszonyrendszerre szűkíti, és az e viszonyra épülő családot nemzetmegtartó erőnek minősíti. Ugyanakkor állampolgári kötelezettségként rögzíti, hogy a nagykorú gyermek köteles szüleiről gondoskodni. Ugyancsak ide, az alapvetések közé pakolták be a sokat vitatott, majd alkotmányellenesnek ítélt Átmeneti rendelkezések számos passzusát, többek között az MSZMP-nek és társszerveinek a kommunista diktatúráért viselt elévülhetetlen felelősségét; e felelősségben a jogutódok (tehát az MSZP) is osztoznak. A kommunista rendszer bűneinek feltárására létre kell hozni a Nemzeti Emlékezet Bizottságát is. Ebben a részben jelenik meg a korábbi alkotmányos előíráshoz képest új elem is: a megváltozott kétharmados szabály. Míg ugyanis az 1989-es alkotmányban létezett az ún. nagy kétharmad (vagyis az összes képviselő kétharmadának szavazata), addig az alaptörvény már csak a korábbi kis kétharmadot, azaz a jelen lévő képviselők kétharmadát követeli meg az alkotmányozó többséget igénylő döntéshez.

Változott a szöveg szerkezete is – míg az 1989-es alkotmány először az államhatalmi szerveket tárgyalja, addig az alaptörvény a jogok és kötelezettségek katalógusával indít. A korábbi alapjogi katalógushoz képest változás, hogy bekerült a magzati élet védelme (ezt korábban az AB az élethez való jogból vezette le abortuszdöntéseiben). Nevesítették az önvédelem jogát is: mindenkinek joga van a törvényi előírások között a testi épsége vagy tulajdona elleni jogtalan támadás elhárításához. Újraírták – korlátozták – azonban a vallásszabadságot: a vallási közösségek egyházzá nyilvánítása a parlament jogköre lett, az állam és a vallási közösségek „együttműködésének biztosítása” céljából. Megváltozott a szólás- és sajtószabadság szabályozása is, létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, élén a Médiatanáccsal, melynek tagjait a parlament kétharmada választja, elnökét a miniszterelnök jelöli ki 9 évre. Alaptörvényben tiltották meg a fizetett politikai hirdetéseket, miután az AB ezt a tilalmat a választási eljárási törvényben alkotmányellenesnek ítélte.

Változott a választójog is: eltörölték annak magyarországi lakóhelyhez kötését. Csökken a parlament létszáma (386-ról 199-re), újraszabták a teljes választási rendszert, a választókerületeket, az eljárási és kampányfinanszírozási szabályokat. A nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi szavazók támogatásával parlamenti képviselethez, vagy megfelelő mennyiségű szavazat híján szószóló delegálásának jogához jutnak. Visszahozták az önkormányzati képviselők és polgármesterek parlamenti képviselőségének 1994-ben eltörölt összeférhetetlenségét. A köztársasági elnök ezentúl feloszlathatja a parlamentet, ha az március 31-ig nem fogadja el a költségvetést. Bekerült a népszavazási tilalmak közé az alaptörvény módosítása – korábban ez a tilalom az alkotmányban nem, csak az AB alkotmányértelmezésében szerepelt.

Új elem a közpénzügyek részletes szabályozása: az államadósság alakulásához kötötték a költségvetési szabályokat, miszerint törekedni kell előbbi csökkentésére. Ennek felügyeletét a Költségvetési Tanácsra bízták, melynek előzetes hozzájárulása nélkül a költségvetés nem fogadható el.

Kibővítették az AB létszámát (11-ről 15-re), növelték a bírák hivatali idejét (9-ről 12 évre), de megszüntették az újraválaszthatóságot. Új elem, hogy a testület elnökét nem a bírák, hanem a parlament választja. Szűkült az indítványozási lehetőségünk akkor, amikor eltörölték az actio popularis intézményét, mert ezentúl már csak az ombudsmanon keresztül lehet – érintettség esetén – törvények utólagos normakontrollját kérni. Megjelent ugyanakkor az alkotmányjogi panasz, mely bírósági ítéletek alkotmányossági felülvizsgálatát jelenti. Korlátozták az AB hatáskörét: amíg az államadósság meghaladja a hazai össztermék felét, a közpénzeket, adókat, illetéket, költségvetést szabályozó törvények alkotmányellenességét kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben lehet felülvizsgálni és megsemmisíteni – az alapvetően eljárási szabályok megsértéséből eredő közjogi érvénytelenségen túl. Az alaptörvény hatálybalépése előtt elfogadott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik – kivéve, ha az AB ezek megállapításait újólag deklarálja döntéseiben.

Változott az igazságszolgáltatás rendszere is. Az eddigi legfőbb bírói fórum helyett létrehozták az Országos Bírói Hivatalt, melynek elnökét kétharmaddal 9 évre választják, és akinek nemcsak ügyek áthelyezésére, de a bírák felmentésének kezdeményezésére is joga van. Hatról kilenc évre növelték a legfőbb ügyész hivatali idejét, kétharmados többséghez kötötték a megválasztását, parlamenti interpellálhatóságát pedig megszüntették – holott kizárólag a parlamentnek felelős. Ha a parlament nem tud új ügyészt választani, a lejárt mandátumú személy marad hivatalában.

Felszámolták a többes ombudsmani rendszert, egyetlen alapjogi biztos maradt. A korábbi külön ombudsmani feladatokat szintén kétharmaddal választott helyettesek látják el. Így szűnt meg a magyar közjogi újításnak számító adatvédelmi biztos pozíciója is, helyette adatvédelmi hatóságot hoztak létre. Összevonták a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Négyről öt évre növelték az önkormányzatok mandátumát, és azt is beleírták az alaptörvénybe, hogy a következő általános önkormányzati választásokat 2014 októberében kell megtartani.

És hogy mindezt ne felejtsük el, április 25-ét az alaptörvény napjává nyilvánítják – mintha lenne ezen bármi ünnepelnivaló.

Online sorozatunk a Magyar Narancs e heti számában megjelent átfogó cikk részleteit közli szombaton és vasárnap, a különleges helyzetre való tekintettel már a megjelenés után pár nappal. Az elmúlt négy évet áttekintő fejezetek szerzői: Ballai József, Horváth Marcella, Tamás Gábor, Teczár Szilárd és Urfi Péter. Lásd még: kultúra, oktatás, adópolitika, mezőgazdaság.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.