A Fidesz tényleg semmit nem szégyell bevetni Vona ellen: Zuschlag beszáll

  • narancs.hu
  • 2016. november 12.

Villámnarancs

De a legszebb az, hogy honnan tudjuk.

Azt írja az Origo, „a Ripost vette észre” – hiába, így cseveg két jól nevelt Habony-orgánum, illő tisztelettel említvén egyik a másikat, mint jobb lapoknál ez, ugye, szokás.

És mit vett észre a derék Ripost?

Hát azt, hogy Zuschlag János is beszállt a nagy fideszes buzizásba! Konkrétan a Facebook-oldalán, melyet nincs túl nagy kedvünk idézni, nem is tesszük: minden buzizás egyforma.

A történet e nélkül is módot nyújt három csodálatos észrevételre.

1. Van a Ripostnál egy munkakör, amelynek az is részét képezi, hogy az illető dolgozó Zuschlag János Facebook-oldalát figyeli. Csodálatos munka lehet, szerintünk Habony Árpád végzi.

2. Az milyen karrier már, hogy valaki zsidózással bukik meg, és buzizással akar visszajönni, mint most Zuschlag!

3. Vajon ki lehet Terry Black és Zuschlag után a Fidesz újabb csodafegyvere? Hasfelmetsző Jack?

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.