Új majomház Debrecenben – Ki avatja fel?

  • narancs.hu
  • 2013. december 24.

Villámnarancs

Ezek szerint nincs is olyan messze Majomország.

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark állatkertjében hagyomány, hogy a szeretet ünnepén a kert lakóit is megajándékozzák, ezért ebben az évben is megrendezik az állatok karácsonyát december 27-én – adta hírül az MTI. Nagy Sándor Tibor, a kultúrpark igazgatója elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan most is lesznek látványetetések, illetve hogy ekkor mutatják be vendégeiknek az újonnan átépített majomházat.

A tudósítás szerint „az állatok karácsonyán birtokba vehetik a főemlősök leendő lakhelyét az emberek, sőt a majomteából és a majomkenyérből is kóstolót kapnak”.

Akkor ezek szerint nincs is olyan messze Majomország. Tudják, ahol a majompóznán a majomkirály majomnyelven szónokol…

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.