Vona Gábor tegnap Gyergyószentmiklóson, az Erdélyi Magyar Ifjak táborában lépett fel, ami úgy tűnik, a Jobbik, illetve a szegény ember Tusványosa: a Quimbyt nem tudják kifizetni, csak Kalapács Józsit meg az Ismerős Arcokat. Nagyot mondani meg a Jobbik elnökét.
Nos, Vona tényleg nagyot szólt, legalább akkorát, mint az egyperces tévéhíradó az olimpiai közvetítés szünetében, midőn azzal jött, hogy „a kvótanépszavazáson részt kell venni, nemmel kell szavazni, és mindenkit arra kell buzdítani, hogy ezt tegye”, hogy „a baloldali pártoknak a népszavazás bojkottjára vonatkozó felhívása a hazaárulással egyenértékű”, és persze azzal, hogy „az ehhez hasonló nemzeti ügyekben felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon”.
Noha Vona azt is mondta, hogy „a Fidesz az alkotmány módosításával egyszerűbben is megvédhette volna az országot a betelepítési kvótáktól”, elég halkra sikeredett ez a kritikus hangvétel; a Jobbik elnöke nem azért mondta, amit mondott, mert alig várja a népszavazást, inkább a közeledés jele ez.
Dehogy akarja ő legyőzni Orbán Viktort!
A pár hónappal ezelőtt még miniszterelnöki ambíciókkal és egyéb cukiságokkal fellépő Vonának nincs egyéb mondanivalója, mint az, ami Orbánnak. Ráadásul pontosan ugyanabban a hangnemben. Ez pedig nem mutat egyebet, mint azt, hogy feladta azt, amit soha nem is gondolt komolyan, hogy egyszer majd ő vezeti ezt az országot.
Vona tegnap világossá tette, leginkább abban reménykedik, ha eljön az ideje, benyújthat majd egy szerényebb számlát. Persze nem a gyergyószentmiklósi hakni szervezőinek.
