Beck Zoltán: "Számomra a politika tulajdonképpen morális kérdés"

  • Soós Tamás
  • 2020. március 6.

Zene

A 30Y énekesével sorsfordító torokműtétjéről, terebélyesedő irodalmi munkásságáról és a gyöngyöspatai botrányról is beszélgettünk. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: ’71-es születésűként te is a kilencvenes évek under­ground generációjához tartozol, mint Kiss Tibi vagy Lovasi, de a 30Y csak a kétezres években lépett színre. Ezért érzed magad nemzedék nélküli embernek?

BZ: Ha hinnék is a generációkban, akkor sem gondolnám azt, hogy az a születési évekkel függene össze. A generációs közösség-élményt inkább a közös gondolatok, a világra való rátekintés közös pozíciója szervezi. Szóval nem arra a vonatra szálltam fel, amire ők, és nem akkor: 33 voltam, amikor az első lemezünk 2004-ben megjelent. Előtte valószínűleg nem voltam rá készen. (...)

MN: Lehet, de Magyarországon kevés zenész hajlandó megszólalni társadalmi-közéleti kérdésekben. Az évek során változott a véleményed a közéleti szerepvállalásról?

BZ: A megszólaláshoz tér kell: olyan tér, ahol a megszólalás maga érthetővé válik. Ebben az értelemben a megszólalás lehetetlennek tűnik, mert kiszolgáltatódik egy önmagában problémás elbeszélésnek, amely polarizált módon rendezi a világot. De én nem tartozom sehová, a praktikus, önérdekű politikát nem is gondolom politikának, inkább ostoba és önző csatározásnak, és nekem nincs kedvem ahhoz, hogy bármely oldal kisajátító akaratának valami éppen használható eszköze legyek. Számomra a politika tulajdonképpen morális kérdés. (...)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: 2000 óta tanítasz a pécsi egyetem romológia tanszékén. Miért kezdett érdekelni a cigány irodalom?

BZ: Még gimisként olvastam Holdosi József Kányák című regényét, akiről akkor, internet híján, nem tudtam, kicsoda. Csak később, a főiskolán tudtam érdeklődni róla Fűzfa Balázsnál, aki be is mutatott neki, és néhányszor beszélgettünk, ami azért is meghatározó élmény volt számomra, mert előtte nem találkoztam olyan emberrel soha, akinek a nevét előbb láttam volna könyvborítón, mint hogy megismerhettem volna. Később tudatosabban kezdtem olvasni a cigány írók első generációját, Bari Károlyt, Balogh Attilát, Osztojkán Bélát, Lakatos Menyhértet, az utánuk jövőket, Kovács József Hontalant, Szepesi Józsefet, Glonczi Ernőt, vagy a mai kortárs magyar irodalomból Jónás Tamást, Bogdán Józsefet, Rafi Lajost. Irodalmi problémaként gondolkodtam el azon, hogyan zajlik a kánonképzés, létezik-e és definiálható-e a cigány irodalom fogalma.

A 30Y frontembere arról is beszélt,

  • mit gondol a gyöngyöspatai ügyben a kormány által kirobbantott vitáról,
  • milyen szerepe van a roma értelmiségnek a romaügyekről szóló diskurzusban,
  • miért nem szólalnak meg a hazai zenészek közéleti kérdésekben,
  • milyennek látja a tavalyi lemezük fogadtatását.

A teljes interjút a friss Magyar Narancsban találja, a lapot az újságárusító helyeken, vagy előfizethet rá itt:

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”