Zene

Pillanatok alatt elkapkodták a jegyeket a szeptember elsejei budapesti RHCP-koncertre, ráadás is lesz egy nap múlva. Távol álljon tőlünk, hogy ünneprontók legyünk, ám archívumunkból előkerült majd’ húszéves koncertkritikánk.

Az öt legképregényszerűbben kinéző nagy amerikai zenekar egyike, a Cheap Trick annyira jellegzetesen tengerentúli jelenség, mint John Wayne, a rossz sör vagy az öngyilkos karizmatikus kisegyházak, szóval innen, Európa közepéről (pláne a szívéből!) elég nehéz a maga teljességében megérteni; ám nagyon szeretni már annál egyszerűbb.

Csak csínján a fogadalmakkal! – erre int minket Mozart 1781-es müncheni operája, persze nem az életvezetési és egészségmegőrző fogadkozásoktól eltanácsolva, hanem inkább a „most az első embert, aki szembejön” típusú fölfohászkodásoktól.

Az igen fiatalon világhírűvé vált orosz koloratúrszoprán, a szahalini születésű Julia Lezsnyeva (1989) először a 2013-as Budapesti Tavaszi Fesztiválon lépett magyar közönség elé, a Müpa pódiumán, Händel Il trionfo del Tempo e del Disinganno (Az Idő és a Kijózanodás diadala) című oratóriumának előadásán, neves vokális partnerekkel, az Il Giardino Armonico kíséretével, Giovanni Antonini vezényletével.

Harrach Péter is ezt fütyüli. Inkognitós nagyinterjú, klippremierrel és Semjén Zsolt megfutamodásával.

Így mulattak a zeneszeretők Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar Tarlós Istvánnak címzett, tiltakozó koncertjén a Vörösmarty téren. Egy protest koncert képei.

Karl Hyde és Rick Smith az elektronikus tánczene időtlen ikonjai: ott voltak a kezdeteknél (sőt, már az előtt is…), velük lett felnőtt, majd szinte riasztóan gigantikus tömegszórakoztató attrakcióvá a műfaj.