mi a kotta?

Három töltött darab

  • mi a kotta
  • 2016. május 14.

Zene

Róma–Weimar–Pest. Ezt a három várost, pontosabban e három város együttes említését a komolyzene barátai különösebb gond nélkül, mondhatni, automatikusan kapcsolják össze Liszt Ferenc életé­vel, s okkal, hiszen a mester évtizedeken át ebben a háromszögben élte életét. Döntően, azaz kétharmados többséggel most is Liszt juttathatja az eszünkbe ezt a hármasságot, merthogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál vasárnapi koncertjén Martin Haselböck és a vezénylete alatt működő Staatskapelle Weimar együttese a Krisztus oratóriumot bocsátja elénk (Nemzeti Hangversenyterem, április 17., fél nyolc). A hatalmas mű megkomponálását még 1853-ban kezdte meg a három város között ingázó nagyság, bemutatójára pedig kerek húsz esztendővel később, 1873-ban került sor a weimari Herder-templomban, az abbéruhás szerző vezényletével.

Róma mindazonáltal most mégsem Liszt okán, s nem is a fesztivál valamelyik programja révén szerepel itt, hanem a Pannon Filharmonikusok pénteki koncertjének apropóján (Nemzeti Hangversenyterem, április 15., fél nyolc). A Paolo Paroni által vezényelendő program harmadik számaként ugyanis felhangzik majd Ottorino Respighi százéves szimfonikus költeménye, a Róma kútjai. „Az ünnepélyes téma a fafúvókról a rezekre vándorol és győzedelmes alakot ölt. Fanfárok zendülnek meg: a hullámok ragyogó felszínén Neptun szekere jelenik meg tengeri lovaktól vontatva, szirének és tritonok csapatától kísérve. A kíséret eltávolodik, miközben távolból még hallani a fanfárokat.” A szerzői leírás szerint így jelenik meg a mű harmadik tételében a híres Trevi-kút délben (képünk mutatja). A pécsi zenekar koncertjén egy számmal elébb Bogányi Gergelynek is jut szerep: Mozart No. 16-os D-dúr zongoraversenyének magánszólamában.

Maradva a zongoristáknál, vissza a fesztiválhoz! Ránki Dezső és Klukon Edit pénteken a zenetörténet egyik legnagyobb különcéről, a 150 esztendeje született Erik Satie-ról emlékezik meg olyan szerzemények előadásával, mint amilyen a Három darab körte formában vagy a Három töltött darab című négykezes (Pesti Vigadó, április 15., fél nyolc).

S végezzük két operával a tavaszi fesztivál aktuális szakaszának forró ajánlását: egy távoli és egy még távolibb operakultúra megemlítésével. Merthogy a Zeneakadémián Antonio Cesti 1656-os operáját, az Innsbruck, helyesebben az ott rezideáló Ferdinánd főherceg számára komponált Oronteáját játsszák majd: az Aura Musicale kíséretével, Baráth Emőkével a királynői címszerepben, s az ifjú Rab Gyulával abban a szólamban, melyet az ősbemutatón egykor maga a franciskánus szerzetesként is aktív tenoristának megmaradó Cesti énekelt (Solti terem, április 17. és 18., hét óra). Míg itt az időbeli távolság, addig a Turandot keddi és szerdai előadásain a térbeli és a kulturális distancia kettőssége ejthet ámulatba minket, mivel ezeken a napokon a Kínai Nemzeti Operaház produkciójában települ az Erkel színpadára az utolsó Puccini-opera, többek között Wang Wei és Li Shuang főszereplésével (április 19. és 20., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.