Koncert

HERNÁDI pont

Zene

A flegma lány – legelső filmjében (Holnap lesz fácán) ez a szerep jutott Hernádi Juditnak, s ő 1974 óta imponáló ön­azonossággal viseli, és persze gazdagítja ezt a jól eltalált, testhezálló szerepet. A flegmasághoz idővel jó adag női bölcsesség, sok szarkazmus és önirónia társult, s mindezekről most zenés önálló esten, igazi one-woman show-ban tesz újra bizonyságot. Nagy szerelmek, azaz göndör hajú férfiak, színházi és magánéleti tyúkszemek, az anyaság csodája, s még sok minden más a közönség elé kerül a Pelsőczy Réka által rendezett előadáson: hol a dalokban, hol a dalok között, fotón vagy videón, s persze mindig Hernádi Judit fanyar-őszinte kommentárjaival. A jól elegyített humor és érzelmesség megteszi a hatását, s a színésznővel rég cinkos rajongók hálásak minden apró ki- és összekacsintásért, a „mi értjük egymást” visszatérő gesztusaiért.
A műsor profi, Hernádi régi meg újabb számai is éppúgy a helyükön vannak, mint a régi előadás-bejátszások, melyeket a nagy tapasztalatú művész „privátként” visz tovább előttünk. Az egészében oly gusztusos produkció mindössze két gyenge pontot jelez az egyébként Hernádival mélyen elfogult bíráló számára. Egyrészt a többségében Heilig Gábor számai által dominált koncert zenei világa bizony még 100 perc alatt sem megunhatatlan: a színpadon is helyet foglaló zenész dalai sosem fájnak ugyan, de azért rendszerint meglehetősen szimplák. Másrészt a bel-, lipót- és újlipótvárosi egyetértésre építő általánosabb, politikusabb gunyorosság már korántsem oly átütő erejű, mint amikor saját színésznői és női létezéséről vall Hernádi Judit. Itt aztán még picit kínos pillanatok is adódnak: ilyenekből állt össze például az utolsó ráadásszám gyanánt előadott Az én hazám című dal egésze. A Honthy-féle Az én mamám suta-szellemtelen parafrázisának jót tett volna a dramaturgi szigor, ám ilyen közreműködőt sajnos nem jelzett a színlap.

Belvárosi Színház, április 8.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.