Varga Judit kiposztolta, ahogy hegedül, a Petőfi Rádió játszani kezdte a számot

  • narancs.hu
  • 2020. május 11.

Zene

A TV2 műsorvezetője szerint "mestermű" született.

A kormánymédia felkapta, és a közpénzből működő Petőfi Rádió is játszani kezdte azt a számot, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszter hegedül - írja a Magyar Hang.

A miniszter április végén tett ki egy videót a Facebook-oldalára, amelyen Seress Rezső Szomorú vasárnap című számát hegedüli egy egészen eddig ismeretlen énekesnő, Tandi Flora pedig énekel hozzá.

Varga azt írta, a hegedű 30 éve az élete része, posztjából pedig azt is kiderült, hogy a videó valójában tavaly nyáron készült, ekkor vették fel a számot.

A Magyar Hang azt írja, néhány nappal a videó posztolása után viszont az állami pénzből fenntartott Petőfi rádió máris játszani kezdte a produkciót, a kormánypárti médiakoglomerátum, a KESMA részeként működő Karc FM meg is hívta műsorába Tandi Florát és előadótársát, a TV2 reggeli show-jában, a Mokkában a műsorvezető, Istenes László pedig egyenesen "mesterműnek" nevezte a felvételt a stúdióban ülő Varga Judittal beszélgetve.

Tandi Florának korábban egyszer sikerült bekerülnie a Petőfi Rádió műsorába, 2017-ben egyszer már lejátszották a "Glóriád" című felvételét.

A Magyar Hang azt írja, a kapocs az énekesnő és Varga Judit között Tandi Flora menedzsere, Mezei Csaba, aki tavaly tavasz óta dolgozik Tandival, és a miniszter középiskolai osztálytársa volt Miskolcon. Varga a TV2 Mokkában azt mondta, tavaly nyáron az érettségi találkozón kérték fel, hogy hegedüljön Tandinak. Tandi egyébként Miklósa Erika operaénekes felfedezettje, aki a Fidesz-rendezvények rendszeres fellépője. A számot 2019 augusztusában rögzítették.

Az MTVA nem reagált a lap megkerésére.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.