Patti Smith a Narancsnak: Már jó ideje nem láttam senkit

Zene

A punk-rock legenda a vírus amerikai epicentrumában, New Yorkban él. Felhívtuk telefonon.

Az utolsó koncertjét márciusban adta, azóta online jelentkezik be néha. A karantén kihívásairól, Bob Dylan megtáltosodásáról és Lou Reed erősítőiről is beszélgettünk vele. Az interjút Köves Gábor készítette, a teljes szöveg a Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: „Csak a sarkon túlra kellett mennem, mégis igazi kalandtúrának tűnt” – írta nemrég egy Instagram-fotója mellé. A képen Patti Smith szennyeszsákot cipelő árnyéka látható.

Patti Smith: Egy építész barátom lakásába viszem a szennyest, ő most a nyugati partra költözött. Ideadta a kulcsot, neki ugyanis van mosógépe és centrifugája, nekem meg nincs. (New Yorkban igazi státusszimbólum, ha valakinek saját mosógépe van – K. G.) Most az üres lakásá­ba járok heti egyszer ruhát mosni. Odasétálok, természetesen maszkban, mosok, hazasétálok. Kora reggel megyek, egy lélek sincs az utcán, autók se. New York olyan, mint egy szellemváros. Csendes és üres minden. De egyre melegszik az idő, ezért az az érzésem, az emberek hamarosan ismét az utcákon lesznek.

false

 

Fotó: MTI

(...)

MN: Április végén fellépett a Föld napján rendezett virtuális fesztiválon, amelyet a lánya szervezett. A karanténból bejelentkezők között volt Michael Stipe, Cat Power, Flea, de Johnny Depp és Jim Jarmusch is. Jarmuschról nemrég azt írta, ott lakik a környékén. Ezek szerint nagyon közeli karanténokból jelentkeztek be ugyanarra a fesztiválra.

PS: Már jó ideje nem láttam senkit. Az ismerőseim néha könyveket hagynak az ajtóm előtt. Vagy virágot. Kinyitom az ajtót és a bejárati lépcsőn ott egy csomag. Jim üzeneteket küld, így kommunikálunk mostanában. Csak néhány sarokra lakik tőlem, de Johnny Depp például, aki szintén a barátom, Dél-Franciaországban. Rövid üzeneteket váltunk, így tartjuk a kapcsolatot.

A teljes interjú az e heti nyomatott Magyar Narancsban olvasható.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.