A főváros tett keresztbe a NER-befektető újpalotai lakóparképítésének, amit a DK-s vezetésű kerület támogat

Belpol

Legyen-e háromezer lakásos lakópark Demján Sándor volt telkén, vagy ne? Ez a kérdés lesz a fókuszban a XV. kerületben az elkövetkező hónapokban. A Balázs Attila milliárdoshoz tartozó Bayer Construct-csoport a kormány kiemelő támogatásával építene, az önkormányzatnak nincs ellenére, sőt, maga kérte a terület átminősítését. A főváros szakbizottságában viszont elbukott erre vonatkozó kérése, újpalotai közösségek tiltakozása közben pedig egyre erősödik.

Május 29-én vita nélkül fogadta el a XV. kerületi önkormányzat képviselő-testülete a Fővárosi Településterv (FTT) előkészítésének véleményezéséről szóló polgármesteri előterjesztést. A 2027-ben hatályba lépő építészeti törvényhez igazodva az FTT-t az év végéig kell elfogadnia a Fővárosi Közgyűlésnek. A XV. kerület május végi döntésével jelölte ki azokat a városrészeit, ahol a közeli-távoli jövőben fejlesztéseket, átalakításokat szeretne végrehajtani.

A DK-s polgármester, Cserdiné Németh Angéla május 13-án írta alá az előterjesztést, benne „a Szentmihályi út melletti terület általános használatának megváltoztatása” pontját. Az újpalotai lakóteleptől és Pólus Center mellett a Szilas-patakig terjedő teljesen beépítetlen terület két hónappal később lett országosan ismert, amikor a kormány a kedvezményes hitelezésű otthonteremtési program egyik fővárosi lakásépítési célterületeként kijelölte. Augusztus 18-án értesült erről a nyilvánosság „az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról” szóló kormányrendelet módosításának tervezetéből.

A rendeletmódosításról és az azzal kapcsolatos, egy hétre meghirdetett, augusztus 26-ig tartó társadalmi vitára bocsátásáról a Telex számolt be elsőként. A kormány konkrét helyrajzi számok alapján Újpalotán öt, Kőbányán két ingatlant nevezett meg, ahol az otthonteremtési programban lakások épüljenek. Az újpalotai fejlesztési terület lefedi a május 29-én a XV. kerületi képviselő-testület által elfogadott, fővárosnak megküldött változtatási kérést. Ennek lényege, hogy a XV. kerület a Szentmihály út és Szilas-patak közötti terület átminősítését kérte, intézményi vegyes területből településközponti vegyes területű besorolásra.

Intézményi vegyes övezteben az épületeknek csak 50 százaléka lehet lakó funkciójú, a másik felének más funkciót kell adni: igazgatásit, nevelési, oktatásit, egészségügyit, szociálisat, kereskedelmit. Tehát egy nyolc szintes épületben maximum négy szinten alakíthatók ki lakások, a másik felén minden más lehet iskolától, szakrendelőn, bolton át az étteremig, hitéleti, kulturális funkciójú helyiségig. Ezzel szemben a településközponti övezetben nincs korlátozás arra vonatkozóan, egy-egy épületnek hány százaléka lehet lakás. Érthető tehát az önkormányzat átminősítési buzgalma, hiszen hol az a lakóparkot fejlesztő befektető, aki ilyen korlátozó feltételekkel is építene lakásokat. A beruházó jogi vezetője ugyanakkor két héttel ezelőtt héten tartott önkormányzati közmeghallgatáson egyértelművé tette, csak lakások építésben érdekeltek. Cserdiné májusban szintén azzal indokolta az átminősítés kérését, hogy a kerületnek lakásépítésre van szüksége a fejlesztési területen.

A kerületek FTT-be kerülő kéréseiről a Fővárosi Önkormányzat Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága szeptember 1-én tárgyalt. A XV. kerület a május 29-i képviselő-testületi ülésén elfogadottak szerint intézményi vegyes területből településközponti vegyes területű mellékközpont területbe való átsorolását indítványozta. A főváros bizottsága azonban elutasította az átminősítést – hívta fel erre a figyelmet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) XV. kerületi szervezete szeptember közepén. A fővárosi tervezők egyfelől arra hivatkozva nem adták áldásukat, hogy a kért besorolás jellemzően a városrészek átmeneti zónáiban helyezkednek el, települési mellékközpontok a főközpontok tehermentesítését hivatottak szolgálni. A XV. kerület által bejelölt terület viszont nem kapcsolódik városközponthoz, így a lakóparknak szánt terület új településközponti vegyes terület kijelölése nem indokolt. Másfelől ha a jelenlegi intézményi vegyes területtől eltérő besorolást akarnak, akkor azt telepítési tanulmánytervvel támasszák alá: ismertessék „a fejlesztési célt és azzal összhangban az infrastruktúrára és a környezetre gyakorolt hatásokat”. Vagyis a főváros elvárja, hogy ekkora beépítésnél mutassák be, hogyan oldják meg a közlekedési kapcsolatait, közmű igényeit, és környezetvédelmi megoldásait. Fontos szempont az utóbbi, hiszen a Szilas-patak a XVI. kerületi Naplás-tótól a Dunáig tartó ökofolyosó része.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.