A főváros tett keresztbe a NER-befektető újpalotai lakóparképítésének, amit a DK-s vezetésű kerület támogat

Belpol

Legyen-e háromezer lakásos lakópark Demján Sándor volt telkén, vagy ne? Ez a kérdés lesz a fókuszban a XV. kerületben az elkövetkező hónapokban. A Balázs Attila milliárdoshoz tartozó Bayer Construct-csoport a kormány kiemelő támogatásával építene, az önkormányzatnak nincs ellenére, sőt, maga kérte a terület átminősítését. A főváros szakbizottságában viszont elbukott erre vonatkozó kérése, újpalotai közösségek tiltakozása közben pedig egyre erősödik.

Május 29-én vita nélkül fogadta el a XV. kerületi önkormányzat képviselő-testülete a Fővárosi Településterv (FTT) előkészítésének véleményezéséről szóló polgármesteri előterjesztést. A 2027-ben hatályba lépő építészeti törvényhez igazodva az FTT-t az év végéig kell elfogadnia a Fővárosi Közgyűlésnek. A XV. kerület május végi döntésével jelölte ki azokat a városrészeit, ahol a közeli-távoli jövőben fejlesztéseket, átalakításokat szeretne végrehajtani.

A DK-s polgármester, Cserdiné Németh Angéla május 13-án írta alá az előterjesztést, benne „a Szentmihályi út melletti terület általános használatának megváltoztatása” pontját. Az újpalotai lakóteleptől és Pólus Center mellett a Szilas-patakig terjedő teljesen beépítetlen terület két hónappal később lett országosan ismert, amikor a kormány a kedvezményes hitelezésű otthonteremtési program egyik fővárosi lakásépítési célterületeként kijelölte. Augusztus 18-án értesült erről a nyilvánosság „az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról” szóló kormányrendelet módosításának tervezetéből.

A rendeletmódosításról és az azzal kapcsolatos, egy hétre meghirdetett, augusztus 26-ig tartó társadalmi vitára bocsátásáról a Telex számolt be elsőként. A kormány konkrét helyrajzi számok alapján Újpalotán öt, Kőbányán két ingatlant nevezett meg, ahol az otthonteremtési programban lakások épüljenek. Az újpalotai fejlesztési terület lefedi a május 29-én a XV. kerületi képviselő-testület által elfogadott, fővárosnak megküldött változtatási kérést. Ennek lényege, hogy a XV. kerület a Szentmihály út és Szilas-patak közötti terület átminősítését kérte, intézményi vegyes területből településközponti vegyes területű besorolásra.

Intézményi vegyes övezteben az épületeknek csak 50 százaléka lehet lakó funkciójú, a másik felének más funkciót kell adni: igazgatásit, nevelési, oktatásit, egészségügyit, szociálisat, kereskedelmit. Tehát egy nyolc szintes épületben maximum négy szinten alakíthatók ki lakások, a másik felén minden más lehet iskolától, szakrendelőn, bolton át az étteremig, hitéleti, kulturális funkciójú helyiségig. Ezzel szemben a településközponti övezetben nincs korlátozás arra vonatkozóan, egy-egy épületnek hány százaléka lehet lakás. Érthető tehát az önkormányzat átminősítési buzgalma, hiszen hol az a lakóparkot fejlesztő befektető, aki ilyen korlátozó feltételekkel is építene lakásokat. A beruházó jogi vezetője ugyanakkor két héttel ezelőtt héten tartott önkormányzati közmeghallgatáson egyértelművé tette, csak lakások építésben érdekeltek. Cserdiné májusban szintén azzal indokolta az átminősítés kérését, hogy a kerületnek lakásépítésre van szüksége a fejlesztési területen.

A kerületek FTT-be kerülő kéréseiről a Fővárosi Önkormányzat Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága szeptember 1-én tárgyalt. A XV. kerület a május 29-i képviselő-testületi ülésén elfogadottak szerint intézményi vegyes területből településközponti vegyes területű mellékközpont területbe való átsorolását indítványozta. A főváros bizottsága azonban elutasította az átminősítést – hívta fel erre a figyelmet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) XV. kerületi szervezete szeptember közepén. A fővárosi tervezők egyfelől arra hivatkozva nem adták áldásukat, hogy a kért besorolás jellemzően a városrészek átmeneti zónáiban helyezkednek el, települési mellékközpontok a főközpontok tehermentesítését hivatottak szolgálni. A XV. kerület által bejelölt terület viszont nem kapcsolódik városközponthoz, így a lakóparknak szánt terület új településközponti vegyes terület kijelölése nem indokolt. Másfelől ha a jelenlegi intézményi vegyes területtől eltérő besorolást akarnak, akkor azt telepítési tanulmánytervvel támasszák alá: ismertessék „a fejlesztési célt és azzal összhangban az infrastruktúrára és a környezetre gyakorolt hatásokat”. Vagyis a főváros elvárja, hogy ekkora beépítésnél mutassák be, hogyan oldják meg a közlekedési kapcsolatait, közmű igényeit, és környezetvédelmi megoldásait. Fontos szempont az utóbbi, hiszen a Szilas-patak a XVI. kerületi Naplás-tótól a Dunáig tartó ökofolyosó része.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.