„Azt mondta nekem egy tanodába járó fiú testvére, hogy »a Dávid csak itt ilyen okos, az iskolában semmit nem tud megtanulni!« Megkérdeztem tőle: ez kinek a hibája? A Dávid hibája? Végiggondolta. Rájött, hogy a testvére sehol nem hülye, csak az iskolában rosszul kérdeznek tőle!” – mondja Szili-Darók Ildikó, a VIII. kerületi Városi Tanoda szakmai vezetője, volt kerületi alpolgármester, jelenleg is MSZP-s önkormányzati képviselő.
Több száz tanoda működik szerte az országban, melyek azt a célt szolgálják, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat segítsék felzárkóztatni az oktatásban, de emellett a munkatársak foglalkoznak a gyerekek személyes problémáival is, játékra is lehetőséget biztosítanak, illetve sokan az iskola után az intézményekben jutnak ételhez.
Idén több tanodát is megnéztünk, jártunk például a Hajdú-Bihar megyei Toldon, a miskolci Perecesen, valamint a Szolnok közeli Tiszabőn is. Jellemzően mindenhol ugyanazt tapasztaltuk, vagyis hogy a gyerekek szívesen járnak az intézményekbe, ugyanis az iskolával ellentétben itt megkapják azt a személyes figyelmet, amit sok esetben otthon nem.
Mint Szili-Darók mondja, náluk lehet tőlük kérdezni, türelmesen végighallgatják a gyerekeket, bármi problémájuk van, amiről szeretnének beszélni, azt megoszthatják, akár privátban is. Kisebb csoportokban dolgoznak, ezért igyekeznek úgy beosztani a humán erőforrást, hogy legyenek segítő beszélgetések is, ha arra van szükség. Sok kerületi nehéz sorsú, köztük roma gyerek családi problémájára derül ilyenkor fény, és a fiatalok hamar rájönnek, hogy hasonló gondokkal küzdenek, ezért könnyen barátságok szövődnek köztük.
Töménytelen adminisztráció
Józsefvárosban több tanoda is működik, de ezek összkapacitása sem elegendő arra, hogy minden hátrányos helyzetű gyerek számára segítséget nyújtsanak. A Városi Tanoda története során többször is részesült uniós támogatásban, az előző Széchenyi Terv keretében közel 30 millió forintnyi támogatást kapott, ami Szili-Darók Ildikó szerint arra volt elég, hogy nagyon szűkösen működjenek, tudták fedezni néhány tanár költségét, az eszközöket, a helyiség fenntartását, egy tábort, valamint negyedévente egy külsős programot. De emellett is pályázniuk kellett, illetve támaszkodtak az adományokra, terméktámogatásokra. És mint mondja, a munkatársak a piaci ár harmadáért dolgoztak.
Ugyanakkor a szakmai vezető szerint az uniós projektekkel járó töméntelen adminisztráció jelentősen megnehezítette a működést, el is vitte a fókuszt a gyerekekről.
„A tábor alatt, ha akartam venni harminc gombóc vanília fagylaltot, vagy lángost, akkor össze kellett ültetni az elnökséget, jegyzőkönyvet kellett vezetni, be kellett kérnem három árajánlatot, igazolni kellett, hogy ezek megérkeztek”
– meséli Szili-Darók Ildikó.
A szakmai vezető szerint az uniós elvárások nem igazodnak a gyakorlathoz, se idő, se energia nincs rá, és a dokumentumokat a valóságban meg sem nézik. Erre a feladatra külön fel kellene venni egy embert, aki a gyerekektől elzárva „gyártja” a papírt. És a feladat sokakat demotivál, Szili-Darók szerint munkaerőtől estek el, egyrészt az alacsony bérek miatt, másfelől a jelentkezők sem vállalták az adminisztrációval járó terheket. Illetve ez nem egy olyan munkakör, ahol lehet lébecolni, a fiatalokra ugyanis figyelni kell, a foglalkozások előtt fel kell készülni. Jól szemlélteti a helyzetet, hogy a tábor ideje alatt csak akkor volt lehetőség az adminisztratív munkára, amikor a huszon-harminc gyereket már lefektették aludni. Mint mondja, a leterheltség magában hordozza a hibalehetőséget is, ezt pedig nem nézik jó szemmel a felügyelő szervek, komoly büntetés járhat értük.
Kisebbségeket egymáshoz
A Városi Tanoda munkatársai kettőkor kezdenek, ilyenkor még nincsenek gyerekek, hiszen iskolában vannak, de négy óráig ők is befutnak. Amíg nem érkeznek meg, ki lehet pakolni az ételeket, a kézműves- és komplex foglalkozások eszközeit, a szülőkkel is lehet találkozni.
A gyerekek egy része napköziből jön, ahol elvileg leckét is írnak, de a gyakorlatban valójában ezt a tanodában teszik meg, ahol kapnak hozzá segítséget. Szili-Darók Ildikó szerint akkor jó egy tanoda, ha nem csak iskolai korrepetálással, leckeírással foglalkoznak, hanem komplex oktatás zajlik: tehát például megvizsgálják, a földrajz hogyan kapcsolódik a történelemhez, milyen hatással van az irodalomra, „megértik, hogy ez egy világ, ahol összefüggések vannak”. Mint meséli, nemrégiben ezzel a szemlélettel az ősrobbanással foglalkoztak.
Józsefvárosban sok roma gyerek tanul, akiknek meg kell küzdenie a családi terhek mellett az általános kirekesztéssel is. Szili-Darók hangsúlyozza, kiemelten fontos szerepe van a táboroztatásnak abban, hogy az ő életüket előremozdítsák. Részt vettek olyan, más szervezetek közreműködésével létrejövő rendezvényen, ahol több kisebbség (román, ukrán, ruszin stb.) fiataljai is eljöttek. Ugyanis szerinte, ha integrálni akarjuk őket a társadalomhoz, először egymással szemben kell ezt megtenni, mert ugyanazokkal a problémákkal, az elszigeteltséggel, identitáskereséssel küzdenek. Ezekben a táborokban sok barátság szövődött szerinte, mint mondja, fantasztikus élmény volt a számára.
Saját zsebből
A tanodának jelenleg huszonöt szerződéses diákja és stabilan két munkatársa van, Szili-Darók Ildikó mellett egy férfi tanít matematikát és fizikát. A szakmai vezető szociális munkás hallgató lánya, valamint egy korábbi tanodás Hatvanból is besegít, a szervezet tíz fős holdudvarán túl, ahonnan önkéntesek időnként be tudnak ugrani dolgozni, de fizetést jelenleg senki nem kap. Egy önkormányzati helyiséget bérelnek egy színtársulattal közösen, Szili-Darók elmondása szerint saját zsebből száll be a bérleti díjba. Működésüket még megsegíti, hogy az Élelmiszerbanktól rendszeresen kapnak ételadományokat.
Szili-Darókék jelenleg nem részesülnek állami és uniós támogatásokban sem, az önkormányzat civil pályázatán nyertek háromszázezer forintot nemrégiben, ami értelemszerűen a működésük töredékét fedezi. Mint ismert, a szakmai vezető korábban alpolgármester volt és baráti kapcsolatot ápolt Pikó András polgármesterrel, ám a tavalyi önkormányzati választáson az MSZP színeiben ráindult a városvezetőre. Ennek a tanodára is hatása van, ugyanis ha van is kapcsolat a felek között, a viszony hűvös: a Helyi Esélyegyenlőségi Programban sem vesznek részt. Pedig a kerületi vezetés érdeke is, hogy minél színvonalasabb oktatás folyjon a kerületben.
Önkormányzat: A Városi Tanoda nincs kizárva a programokból
„A Józsefvárosi Önkormányzat alapvetően kétféle módon támogatja a kerületben működő civil szervezeteket. Az egyik a kedvezményes helyiségbérlet, aminek a keretében a Városi Tanoda is bérli ezt a helyiséget. Piaci alapon a jelenlegi kedvezményes díj négyszeresét kellene fizetniük, ez a bérleti szerződés időtartama alatt (5 év) összesen 18.9 millió forint + áfa kedvezmény, azaz támogatás. Az önkormányzat ezen a módon évek óta támogatja a szervezetet. A másik az ún. civil pályázat, amelyen a Józsefvárosi Szabadidős Egyesület (amely a Városi Tanodát működteti) a legutóbbi pályázati körön 300.000 forint támogatásban részesül. Ezeken a mindenki számára nyilvánosan elérhető formákon túl csak nagyon ritka és különleges esetekben nyújt az önkormányzat támogatást.
A Józsefvárosi Önkormányzatnak van saját fenntartású tanodája: a Zsendülő Tanoda, ahol ellenőrzött szakmai módszerekkel, szakemberekkel, programmal. Az Önkormányzat elsődleges feladata és célja ennek a saját tanodának a fenntartása és támogatása" – írta megkeresésünkre az önkormányzat.
Kíváncsiak voltunk rá, hogy tapasztaltak-e visszásságokat a Városi Tanoda számára nyújtott kohéziós források felhasználása során, ám válaszuk szerint sem hatáskörük, sem lehetőségük nincs más szervektől kapott támogatást vizsgálniuk. „Az önkormányzati támogatások feltétele, hogy a támogatott szervezetnek ne legyen köztartozása” – tették hozzá.
Tájékoztatásuk szerint Józsefvárosi Esélyegyenlőségi Programnak és a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak az elkészítése során nyilvános társadalmi egyeztetést tartottak, amelyen az Józsefvárosi Szabadidős Egyesület is részt vett. „A program megvalósítása az önkormányzat feladata, melynek során együttműködik számos szervezettel. Semmilyen egyesület nincs kizárva a Helyi Esélyegyenlőségi Programból” – fogalmaznak.
Az önkormányzatnak nem tiszte megítélni, hogy milyen szakmai munkát végeznek a Városi Tanodában. „Az Önkormányzat a civil pályázatok bírálatára független szakembereket kér fel, akik a pályázatban megfogalmazott programot értékelik, nem általában a szervezet működését”.
(Borítóképünk forrása: a Városi Tanoda Facebook-oldala)
Szerkesztette: Fazekas Zsuzsanna
