A Kúria nem engedi, hogy a Jobbik jelölőszervezetként szerepeljen a tiszaújvárosi választáson

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 28.

Belpol

Az ellenzék közös jelöltjeként Bíró László indul, de jobbikos logó nélkül.

A Kúria pénteken helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, melyben az NVB visszautasította a Jobbik nyilvántartásba vételét jelölőszervezetként a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson – írja az MTI.

A legfelsőbb bírói fórum sajtótitkársága közleményében felidézte: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében megüresedett mandátum betöltésére az NVB október 11-re tűzte ki az időközi választást. A Jobbik augusztus 18-án kérelmezte, hogy vegyék nyilvántartásba jelölőszervezetként.

Az egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba vette jelölőszervezetként a Jobbikot, a Fidesz azonban fellebbezést nyújtott be az NVB-hez, amely hétfőn a korábbi döntést megváltoztatva visszautasította a Jobbik jelölőszervezetként való nyilvántartásba vétele iránti kérelmet.

A Jobbik az NVB döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, mely azonban pénteken elutasította a kérelmet és helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria indoklása többek között arra mutatott rá: a jogkérdés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a képviselői megbízás a kérelem benyújtásához képest mennyivel korábban járt le.

"Az aljas döntés ellenére minden ellenzéki párt - így a Jobbik is - továbbra is engem támogat. Bár a Jobbik logó nem lehet ott a szavazólapon, de az aktivistáink, a tagtársaim, a jobbikos országgyűlési képviselők ugyanúgy az utcán lesznek velem, hiszen a tét minden eddiginél nagyobb: ha most nem állítjuk meg a Fideszt és mutatjuk meg, hogy a népet szolgálni és nem uralni kell, ha most nem állunk ki a jogainkért, lehet, hogy 2022-ben már késő lesz" - így reagált a hírre Bíró László Facebook-oldalán. Bírónak egyébként korábban több antiszemita megnyilvánulása is volt, amiért nemrég bocsánatot kért.

Bocsánatot kért korábbi antiszemita kijelentéseiért az ellenzék tiszaújvárosi jelöltje

A jobbikos Bíró László hisz a megbocsátás és a változás erejében. Múlt csütörtökön dőlt el, hogy az ellenzéki pártok egységesen a jobbikos Bíró Lászlót támogatják az október 11-re kiírt tiszaújvárosi időközi képviselőválasztáson. Bírót azóta rasszizmussal vádolta Setét Jenő roma aktivista, amiért a jobbikos politikus tavaly - pártja közleményét megosztva - azt írta, hogy "nemcsak F.

Az NVB hétfői döntésében azt emelte ki, hogy a Jobbik nyilvántartásba vételi kérelmét olyan törvényes képviselő nyújtotta be, akinek a képviseleti joga jelenleg nem hatályos. Előzőleg a tiszaújvárosi választási bizottság határozatában utalt arra, hogy a párt bejelentését intéző képviselő megbízatása ugyan május 12-én megszűnt, de a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt szűnik meg a megbízatása, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig még fennmarad. A bizottság ez alapján úgy ítélte meg, a bejelentés megfelel a törvényi előírásoknak és nyilvántartásba vette a pártot jelölőszervezetként. Az NVB szerint azonban hibázott a tiszaújvárosi választási bizottság, a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvény ugyanis a 90 napos szabály alkalmazásának két feltételt szab: az egyik, hogy a veszélyhelyzet alatt szűnjön meg a képviselő tisztsége, a másik pedig, hogy új vezető tisztségviselőkről ne szülessen döntés.

Az iratokból azonban megállapítható, hogy bár a képviselő megbízatása a veszélyhelyzet alatt szűnt meg, a párt már január 25-én döntött az új képviselők megválasztásáról. Vagyis nem a veszélyhelyzet, hanem a változásbejegyzési eljárással kapcsolatos kérdések, problémák vezettek oda, hogy a mai napig sincs bejegyzett képviselője a pártnak.

A megye délkeleti részét lefedő, tiszaújvárosi székhelyű egyéni választókerületben október 11-én tartanak időközi választást, amelyen a júliusban motorbalesetben elhunyt Koncz Ferenc (Fidesz) utódjáról dönthetnek majd. A kampány augusztus 22-én kezdődött, a jelölteket szeptember 4-én 16 óráig lehet bejelenteni.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?