A Kúria szerint is jogellenes a cigány gyerekek szegregált oktatása Kaposváron

  • narancs.hu
  • 2017. október 4.

Belpol

Felmenő rendszerben meg kell szüntetni a cigánytelep melletti általános iskolát.

Mai ítéletében a Kúria megerősítette a Pécsi Ítélőtábla korábbi döntését, így az államnak felmenő rendszerben fel kell számolnia a kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskoláját – írja a 168 óra.

A bíróság kimondta, hogy a kaposvári cigánytelep mellett működő iskola által okozott szegregáció súlyos jogsérelmet okozott az oda járó gyerekeknek. A 168 óra szerint a kis létszámú iskola évről évre katasztrofálisan teljesített a kompetenciaméréseken.

false

 

Fotó: Fotó: kaposvarmost.hu

A perben az intézményfenntartó Klebelsberg Központ, a somogyi Kormányhivatal és a kaposvári önkormányzat voltak az alperesek. A Pécsi Ítélőtábla 2016 őszén hozott jogerős ítéletet, ennek a felülvizsgálatát kérték most.

Ugyanakkor első osztály már ebben a tanévben sem indulhatott az iskolában, mert a jogerős ítélet felfüggesztése iránti kérelmet korábban elutasította a Kúria.

(Leadkép: Demonstrálók a nyíregyházi szegregációs per tárgyalása előtt, MTI - Balázs Attila)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.